Bármi, ami nem pozitív, arra nekem nincs fölösleges energiám koncentrálni. Bármi, ami nem a jó irányba halad, arra én nem fogok sem időt, sem energiát pazarolni.
Minden lehet áldás, csoda és lehetőség, ha hajlandók vagyunk így tekinteni rá.
Az optimista ember megérti, van, hogy az élet egy rögös út, de legalább vezet valahova. Tanul a kudarcaiból, és nem fél újra hibázni.
Mindig a dolgok jó oldalát próbálom észrevenni. Mindennek van jó és rossz oldala, én igyekszem a jón maradni, ezért mindig vidám vagyok.
Soha nem nyugszik le a nap, de ha mégis eltűnik a látóhatár mögött, szédítő színekkel festi be az alkonyi égboltot.
Nem azt mondom, hogy rózsaszín szemüvegen keresztül kell nézni a világot, de lehet úgy élni, hogy az ember pozitív energiákat sugároz.
Amint megváltoztatjuk a gondolatainkat egy „rossz helyzettel” kapcsolatban, előnyünkre válhat maga a helyzet. Az élet nagy lehetőségei legtöbbször szerencsétlenségeknek és katasztrófáknak álcázva toppannak be hozzánk.
Mindig igyekeztem, hogy a kudarcot lehetőséggé alakítsam.
Realista vagy, aki cinikusnak tetteti magát, ám titkon optimista.
Még soha senki nem vakult meg attól, hogy a dolgok napos oldalát nézte.
Nagyon pozitívan gondolkodom. Azt hiszem ez az, ami a legjobban segít nekem a nehéz pillanatokban.
Nem bűn, ha esőben, viharban csendes verőfényre, ha éjszaka, pirkadásra, ha télben napsugaras nyárra gondolunk. Nem vétkezünk, ha árvíz idején arról gondoskodunk, hogyan is lesz, ha az ár végre eltakarodik! S ha nehéz betegünk van, temetésre gondolunk-e vagy arra, hogyan fogjuk feltáplálni, talpra állítani, ha felépül. Gondoljunk a telünk lelket is megfagyasztó hidegjében a tavaszra, melynek előbb-utóbb el kell jönnie, ahogy a háborúban is szerettünk vissza és előre tekintve a békére gondolni.
Akkor kell a legfényesebben ragyognod, amikor minden sötét körülötted.
Sok minden van, amit szeretnénk csinálni, de vonakodunk belekezdeni. Miért? Mert félünk a kudarctól. Félünk, hogy túl sok nehézséggel találkozunk. Nos, itt segíthet a pozitív gondolkozás! Újból és újból ismételnünk kell magunknak, hogy a nehézségek, az akadályok leküzdése elkerülhetetlen része a tanulásnak, különösen ha egy új, a korábbitól eltérő valamibe kezdünk.
A gondolataink, a viselkedésünk és a napi tevékenységeink folyamatosan formálják agyunk struktúráját és előrejelzéseit. Ahogy ma érzed magad, az megteremti a holnapi jó érzések valószínűségét. Ha szokásoddá teszed, hogy minden reggel hálát adsz a mai napodért, egy idő után az agyad automatikusan aktiválja a hála érzését, mert a múlt tapasztalataiból azt kalkulálja, hogy ébredés után ez a tapasztalat következik.
Én örülök annak, ha a pohárban a negyedéig van víz! Ha meg a feléig, akkor az már csuda jó dolog.
A pozitív érzések erőt adnak, a negatív érzések elveszik az erődet.
Az teszi széppé a sivatagot, hogy valahol egy kutat rejt.
Voltak nehéz élethelyzetek, anyagi gondjaim, konfliktusok munkatársakkal, értek csalódások, de utána egyszer csak mindig kisütött a nap. Mindig jól éreztem magam a bőrömben.
Ha sötét idők jönnek,
Lesz még éneklés?
Igen, lesz még éneklés,
Mert sötét idők jönnek.