Nem attól válsz jobbá, ha megpróbálsz jó lenni, hanem ha megtalálod azt a jóságot, ami már eleve benned van, és hagyod azt előbukkanni.
A bolygón csupán egyetlen gonosztevő létezik: az emberi tudattalanság. Ez a felismerés az igazi megbocsátás. A megbocsátással áldozatidentitásod szertefoszlik, s megjelenik valódi erőd: a jelenlét ereje. Ahelyett, hogy a sötétséget hibáztatnád, fényt hozol be.
Bármilyen aktívak lehetünk, bármennyi erőfeszítést is tehetünk, világunkat a tudati állapotunk teremti meg, és ha ezen a belső szinten nincs változás, akkor nem létezik az a mennyiségű tett, ami bármi változást is hozna.
Mi választjuk meg, mit látunk. Nézhetjük életünket rózsaszín szemüvegen keresztül, s e hit táplálni fogja testünket és lelkünket. Vagy használhatunk sötét színszűrőt, amely mindent félelmetesnek és fenyegetőnek mutat. Így azután könnyen válunk betegségek prédájává. Élhetünk tehát szeretetben és félelemben. A választás a mi kezünkben van!
Testünk-lelkünk kiteljesítéséhez nem csupán a stressztől muszáj megszabadulnunk, de tudatosan kell törekednünk az örömteli, szeretetteljes, teljes életre, mert ez hat a növekedés irányába.
Minden ember a saját boldogtalanságának is a kovácsa. Természetesen nem minden boldogtalanságot teremtünk mi, mert a környezetünk is hozzásegít nem egy szomorúságunkhoz, mégis tény, hogy nagymértékben párolhatjuk le az élet alkotórészeiből boldogságunkat, vagy boldogtalanságunkat, gondolatainkkal és magatartásunkkal.
Ahhoz, hogy fejlődj, be kell ismerned a hibáidat, és meg kell értened azokat. Nekem ez a hozzáállás bevált, de nem biztos, hogy ez mindenki számára járható út.
Mindig emlékezz rá, hogy sosem tapasztalod meg azt, amit nem állítasz igaznak magadról.
A szikla, melyen állnod kell, a tudatosság. Minden más alapzat ingatag.
Ha a külvilágban kutatsz az elképzeléseid megerősítése után, akkor nem növekszel. A tankönyveket emberek alkották és mentesek a magasabb inspirációtól. Ragaszkodj hozzájuk, és ezek tudatszintjén rekedsz. Inkább higgy magadban! Bízz a képzeletedben és gyarapodni fogsz bölcsességben, és miközben gyarapodsz és fejlődsz, túlnősz az egykori hiedelmeiden.
Ugyanaz a tudatosság teremt egészséget és gazdagságot, mint amely betegséget és szegénységet. Bármibe egyezz bele, bármit is fogadj el igaznak, megjeleníted.
Nem az a fontos, hogy mi történik veled, hanem az, hogy miként reagálsz a történésekre. A reakcióid határoznak meg téged.
Nem tudhatjuk, hogy mikor következhet be pozitív változás. A körülményekben. De hogy bennünk mikor következik be a pozitív változás, csak rajtunk múlik.
Ugyanaz a fickó vagyok, aki mindig is voltam és leszek. Nem vagyok más, mint amilyen tíz éve voltam. Ugyanazok az értékek irányadók számomra.
Utálom a vacsorameghívásokat. Ki nem állhatom őket. Legtöbbször megpróbálok nem elmenni – főleg azért, mert képtelen vagyok ott ülni, és úgy tenni, mintha minden ízletes lenne, amikor nem az. Az ételek általában rosszak. Nagyon nehéz diplomatikusnak maradnom.
Az igazi tudás nem szerezhető meg speciális szakértelem révén, győzelmek vagy vereségek árán, doktrínák és dogmák révén. Csak egyetlen módon érhető el, ha valaki megismeri a saját belső lényegét. Más szóval, nem az számít, ki veszít vagy ki nyer.