A rendszerváltás hajnalán restaurált és újra felállított Feszty-körképet az ezredforduló multiplexeken szocializálódott közönsége is ámulattal szemléli.
A Művészet bárhonnan jöhet: a forró pokol kellős közepéből vagy régi babkonzervdobozokból.
Minden ember művésznek születik, de a legtöbben hamar megbénulnak. Az ambíció eleve rossz dolog, de ha obszcén ambíció párosul pénzben is mérhető sikerrel, akkor elég gyorsan eltömíti a szar a lefolyót. Az alkotás akkor alkotás, ha nem kapcsolnak hozzá semmit. De túl sokan képzelik azt, hogy az alkotás egy Beverly Hills-i házat jelent, piros sportautót, talk show-kat, és azt, hogy minden ajánlatnak le kell feküdni.
Olyan ember vagyok, aki a művészeten keresztül kommunikál. Hajt, hogy folyamatosan alkossak. Ha nem készíthetek valamit, bizonyos szempontból haldoklom.
Szeretek gyümölcsöző munkakapcsolatokat kialakítani; szeretem, hogy nem nekem kell a kreatív történetmesélés teljes terhét cipelnem. Ha az ember olyan nagyságokkal társul, mint George Lucas vagy Peter Jackson, abból nemcsak én, hanem a nézők is profitálhatnak.
Az Egyesült Államokban keményen harcolunk azért, hogy megvédjük a demokráciát, amelyet mindig is természetesnek tartottunk. A művészet befogadó, összehozza az embereket, mint ma este, a művészet a szabadságra törekszik, a művészet magában foglalja a sokszínűséget, és ezért van veszélyben a művészet! Ezért jelentünk fenyegetést a világ autokratáinak és fasisztáinak. A műveletlen amerikai elnök (Donald Trump) egyszerűen megvonta a humán tudományok, a felsőoktatás támogatását, most pedig százszázalékos vámot jelent be az Egyesült Államokon kívül gyártott filmekre. Ez elfogadhatatlan […] és ez nemcsak amerikai probléma, hanem globális probléma.
-mondta a színész a 78. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Az ápolás maga is egyfajta művészet. Ugyanakkora elhivatottságot és felkészülést kíván, mint a festészet vagy szobrászat – talán még többet is, hiszen nem az élettelen anyaggal, hanem az élő testtel, Isten szellemének hordozójával dolgozunk. Talán ez a legszebb művészet mind közül.
A filmek készítése nagyszerű üzlet, de én most már csak olyan mozikhoz akarom a nevemet adni, amelyek megérintik érzelmileg az embereket, amelyek adnak valami pluszt. Voltak olyan gondolataim régebben, hogy az emberek csak véres bombázásokat és robbantásokat akarnak látni a moziban, mert ez volt, amin felnőttek, de én soha többé nem csinálok ilyen típusú filmeket.
A lényeg az, hogy felkeltsük a közönség figyelmét. Ha ehhez az kell, hogy Hamletet egy repülő trapézon vagy egy akváriumban adjuk elő, akkor azt kell tenni.
A macskák mint a szabadság, a misztikum és az elegancia jelképei, gyakran ihletői voltak a festőknek és a szobrászoknak. Számos helyi alkotásban felfedezhetők, így szoros, akár szimbolikus kötelékek is kialakultak.
Ami megtörténhet, az előbb-utóbb megtörténik, s hogy a művészet nemcsak tükrözni, de überelni sem képes a valóságot.
Ahol alkotás és létrehozás a cél, ott a művészet területén vagyunk, míg tudomány ott uralkodik, ahol a kutatás és a tudás a cél. Mindezekből magától adódik, hogy helyesebb hadművészetről beszélni, mint hadtudományról.
A tudomány története fejlődésjellegű. A művészetre vonatkoztatva a történet fogalmának semmi köze a fejlődéshez: nincs benne tökéletesedés, javulás, emelkedés; olyan utazásra hasonlít, amelyre azért vállalkoztunk, hogy ismeretlen földeket tárjunk fel és berajzoljuk őket a térképre.
A természet alkotása messze felülmúl mindent, amiről a legnagyobb művészek csak álmodnak.
Nagyon vizuális ember vagyok, és a zenei videók mindig is a kedvenc művészeti formámnak számítottak, gyerekkorom óta. A kezdetektől fogva szinte az összes klipem a saját ötleteim alapján készült. Csak akkor még nem tudtam, hogy akár én is rendezhetem őket. Nehéz lefordítani egy ötletet, ami a fejedben van – úgy, hogy valaki más is megértse –, és aztán életre kelteni. Néha magadnak kell megcsinálnod, még ha nehéz is.
A cél nélküli élet minden zen művészet visszatérő témája, a művész belső állapotát fejezi ki, miközben az időtlen pillanatban sehová sem tart. Mindenkinek vannak hasonló pillanatai, ilyenkor támadnak aztán olyan élénk benyomásai a világról, amelyek örökre beragyogják az emlékezet szemétkupacait – az égő avar kesernyés illata egy párás őszi reggelen, napfényben szárnyaló galambok a viharfellegek hátterében, a távoli vízesés moraja alkonyatkor vagy egy ismeretlen madár rikoltása az erdő mélyén. A zen művészetében minden tájkép, minden szélben hajladozó bambusz vagy magányos sziklaszirt rajza egy-egy ilyen pillanatot idéz.
Amikor úgy érzem, tele van a fejem mindenfélével, kezembe veszem az ecsetet, és a világ elcsendesedik.
A művészeti alkotásra számos ok létezhet, én általában az oktató jelleget szeretem hangsúlyozni. Szeretek tanulni a művészetből. Szinte képtelen vagyok formális keretek között tanulni, de magát a tanulást imádom. Ezt különösen sokra tartom a zsidó kultúrában: a tudás szent, a tanulás szent. Milyen csodás gondolat!