1957. márc. 29. -
César-díjas francia színész és producer.
A karrieremet Tarzanként, csimpánzokkal kezdtem, és épp leszerződtem egy tehenes filmre, szóval azt mondtam Bessonnak, most nem akarok delfinekkel dolgozni, elég volt az állatokból!
-mondta arról, hogy miért nem vállalta el A nagy kékség című filmet.
Számomra a rendező olyan, mint egy apafigura. Egy pótapa. Nem hasonlítgatok, hogy kivel milyen volt korábban a munka, nekem az a dolgom, hogy figyeljek a rendezőmre, és a lehető legjobbat nyújtsam neki. A forgatás olyan, mintha része lennél egy családnak.
Connery volt a legszexisebb Bond, Moore volt a legviccesebb Bond, de akinek minden összejött, akiben minden megvolt, az szerintem Pierce Brosnan.
Emlékszem, amikor a Hegylakót forgattuk Skóciában, egy bámészkodó megjegyezte a mellette állónak: nézd, Tarzan és James Bond! Klassz dolog, ha az embert azonosítják egy filmmel, legalábbis én így gondolom. Mel Gibson sok jó filmet csinált, de mindig Mad Max marad. Harrison Ford pedig Indiana Jones.
A szerződésem, amit aláírtam, két Hegylakó-filmre szólt. Nem volt más választásom, meg kellett csinálnom a második részt. Ha meg tud feledkezni róla, hogy ez a Hegylakó-sorozat része, a második rész megállja a helyét sci-fiként. De hülyeség volt Hegylakónak hívni. Miért kell elmagyarázni, honnan származunk. Nem kell tudni. Halhatatlanok vagyunk, ennyi elég. Az első rész igazi folytatása az én szememben mindig is a harmadik Hegylakó volt.
Connery hatalmas sztár volt. Azt tudtam, milyen nagy színész, de azt nem tudtam, milyen emberként. Egy nagyszerű fickót ismertem meg. Nem is lehet ilyen magasra jutni, ha nem vagy jó ember.
Nem igazán szoktam játszani. A lányommal videójátékoztam, amikor kicsi volt. De azt mondom, hogy az Assassin’s Creednek érdekes koncepciója van. Abban a filmben szívesen részt vennék.
Nagyon keveset tudok a magyar borokról, csak a tokajit ismerem, de az alapján, amit ízleltem vagy szagoltam, a magyar borok igazán kiválóak.
Megfizetnek, mint mindig. Ennek így kell lennie. Néha sok pénzért vállalok rossz filmeket, máskor kevés pénzért előreláthatólag jó filmeket. De konkrét összegekről sosem beszélek.
Forgatás közben sosem gondolok a karrieremre. Néha azért dolgozom, mert jó a gázsi, néha azért, mert érdekel a film, azt azonban sosem tudom előre, hogy milyen lesz az a film. Senki sem jósolhatja meg, hogy milyen lesz a végeredmény és annak fogadtatása. Érezhetem úgy egy vetítés után, hogy az a legnagyobb szarcsimbók, amiben valaha részt vettem, aztán kiderül, hogy életem legnagyobb sikerével van dolgom. Máskor rettentő lelkes vagyok, de a film megbukik.
