Ahányszor egy órányi idő elveszik, az életből pusztul el egy darab.
Az összes szellemek, az összes lelkek, az összes teremtett egyszerű szubsztanciák mindig testtel vannak összekapcsolva.
Az általános alapelvek behatolnak gondolkozásunkba, s annak lelkét és kapcsolatát alkotják.
Testünk örökös áramlásban van, mint egy folyam, s folytonosan részek kerülnek be és lépnek ki belőle.
Aki túl hangosan és túl gyakran kukorékolja a saját nevét, azt a gyanút kelti, hogy szemétdombon áll.
A világ lehet fantazmagória és a létezés talán csak csupa álom, de ez az álom vagy fantazmagória számomra elég valóságos, ha az értelmet helyesen használva soha nem csap be minket.
A rend, a szimmetria, a harmónia elbűvöl bennünket… Az Isten maga a tiszta rend. Ő az egyetemes harmónia megteremtője.
A zene az emberi elme öröme: számolás a számolás tudata nélkül.
Az imaginárius szám az isteni lélek kellemes és szellemes segítsége, szinte átmenet a létező és a nem létező között.
Semmi sem fontosabb, mint meglátni a felfedezés forrásait; ezek szerintem fontosabbak maguknál a felfedezéseknél.
Az emberek különbözőek,
de az igazság egy, és mindazok,
akik bármely területen utána kutatnak,
segítik egymást.
