Maradandó alkotást csak az igazságból meríthetünk, az igazságot csak az Istentől nyerhetjük.
Attól nem lesz igazunk, ha bedobjuk hanyagul, hogy Szókratész is a mi nézetünket vallotta.
Az igazság olyan, mint a meggymag, vagy van a befőttben, vagy nincs.
Mert nincs igazság és nincs emberiség. Csak igazságok vannak és emberek.
Kétségtelen, hogy igaza volt, de miként a matt-fenyegetés ellen sem lehet úgy védekezni, hogy felborítjuk a sakktáblát, az igazság nehézágyúit sem lehet bevonszolni olyan törékeny szerkezetekbe, amilyenek az emberi társadalmak.
Minél jobban ritkulnak a szavak, annál jobban sűrűsödik az igazság; s a végső lényeg a hallgatás táján van, csak abba fér bele.
Miért követjük a többséget? Azért, mert több igazsága van? Nem, hanem mert több az ereje.
Azoké a dicsőség, akik soha nem mondanak le az igazságról, még akkor sem, mikor a helyzet komornak és kilátástalannak tűnik.
Nem is tudom: ha kioltják az istenek iránti kegyeletet, nem semmisítik-e meg a hűséget és az emberi társadalmat, egyszersmind legkiválóbb erényét: az igazságot.
Nincs igazán bebizonyítva az, ami fölött sosem vitáztak. Sosem vizsgálták meg igazán alaposan azt, amit nem vizsgáltak meg elfogulatlanul. A kételkedés tehát az első lépés az igazság felé.
Nem az a küldetésünk, hogy elvont igazságokat hirdessünk. Az evangélium örömhíre nem elmélet és nem ideológia. Az evangélium élet!
A hit és az ész (fides et ratio) két szárny, amelyekkel az emberi szellem fölülemelkedik az igazság szemlélésére. Maga Isten oltotta az emberek elméjébe a törekvést, hogy meg akarják ismerni az igazságot és önmagukat, és Istent megismerve és szeretve eljussanak önmaguk teljes igazságához.
A megfelelően adagolt igazság, segít eladni egy jó hazugságot.
A világon vagy háromszáz vallás létezik – nevetséges! Ha csak egy igazság van, akkor hogyan létezhet háromszáz vallás? Tudományból csak egy van, vallásból meg háromszáz?
A mesék és álmok az árnyigazságok, amik fennmaradnak, amikor a tények elvesznek a feledésbe.
Az „igazság” az, amit el akarok hitetni veled, és el is fogod hinni: ehhez értek. Született mesemondó vagyok.
Vettem már észre máskor is: ha az élet nagy dolgaiban mindenáron okos akarok lenni, végképp összegubancolódnak bennem a csupa okos gondolatok. Ha innen kezdem a szálakat felfejteni, ha onnan, biztos, hogy ehhez a gubanchoz jutok el. Minden szemszögből csalogat valamiféle megvilágosodó igazság, és minden igazságban csakugyan van valamennyi igaz is. De valahogy sohasem fenékig igaz az igazság.
A magyar nyelv a gazságot csupán egy „i” betű hiánya révén különbözteti meg az igazságtól. Ez a jelképes „i” betű Isten nevének kezdőbetűje, véletlenül.
Igazságért küzdött s az igazság, bármit is csináljanak vele, tovább él, mint a csizma, amelyik rátipor.