Ne félj a haláltól! Ők a préda, mi a ragadozók.
Sok szép csatát megéltem, de egy spártai azt a csatát várja, ami a szép halál ígéretével kecsegtet.
(Szteliosz)
– Mi a fene ez?
– Szicíliai üzenet. Azt jelenti, hogy Luca már a halakkal alszik.
Bár koporsóm fenekén
volnék, s földnek nyomna rögje!
Könny, panasz hiába van –
Peer, elvesztél, mindörökre!
(Peer Gynt)
Volt már dolgom a halállal. Most a halálnak van dolga velem.
Az egyetlen dolog, ami biztos, az a halál. Az időpontja nem biztos. Nem tudhatod sem a sajátodét, sem azokét, akiket szeretsz. Ezek tudatában fel kell tenni a kérdést: hogyan éljek? Az én magamnak adott válaszom erre az, hogy ha valamit csinálni akarok, azt MOST csináljam, ha valamit mondani akarok neked, azt MOST mondjam, mert tíz perc múlva már lehet, hogy egyikünk nincs itt.
Arthur, mondd meg a fiamnak, hogy a halál néha szívesség.
Aki teljesen érti az életet, az nem fél a haláltól; a félelem a beteljesületlen életből fakad.
Az ismeretlen nagy hegyekre
hideg homályt áraszt a katlan.
A forrás tükre összetört,
hajdani arcunk láthatatlan.
Koloncokat hordok magamban.
Mit tegyek a lidércek ellen?
Sápadt arccal sovány halottak
járkálnak emlékezetemben.
Az emberi egyéniség végső próbája az „élet nagy kérdéseivel” s köztük elsősorban az elmúlással való szembenézés. „Az élet… tetszik nekem. Ha azonban közölnék velem, hogy három óra múlva meg kell halnom, ez igen kis hatást gyakorolna rám. Megfontolnám, miként hasznosíthatnám legjobban hátralevő három órámat. Aztán elrendezném papírjaimat, és nyugodtan lefeküdnék, hogy meghaljak”.
Mindannyian egy halálos ítélettel születtünk. Születésünk pillanatában halálra lettünk ítélve, majd megkezdődik számunkra az ítélet végrehajtásáig a siralomházban letöltendő néhány évtized. Egy per zajlik ellenünk, koncepciós per, hiszen rég megvan az ítélet: halál.
Ha félsz a haláltól, akkor éld a halált. Hagyd, hogy magával ragadjon, elborítson – félelem, kísértetek, fájdalmak, múlandóság, felbomlás; minden. És akkor jön, ami mindeddig elképzelhetetlen volt, a meglepetés; nem halsz meg, mert sohasem születtél. Csak éppen elfelejtetted, ki vagy.
Úgy hiszem, a halál csupán egy ajtó. Mikor egy bezárul, kinyílik egy másik. Ha el akarnám képzelni a mennyet, egy kinyíló ajtót képzelnék, és mögötte ott találnám őt, amint vár rám.
Holtak sosem maradnak holtak. Nyisd ki a füled, és hallod a szüntelen sustorgásukat.
A végzet minden emberre kiszabta, hogy szellemével hasson embertársaira, környezetére. Aki ezt életében elmulasztotta, annak halála után kell véghez vinnie.