Ma meggyőztem magam arról, hogy feladni nem szégyen. Ne kockáztass! Ne változtass! Csak semmi dráma, ennek nem most van itt az ideje. De az okaim nem is okok, csak kifogások. Valójában csak bujkálok az igazság elől, az igazság pedig az, hogy félek. Félek, ha egy pillanatra is engedek a boldogságnak, a világ megint összeomlik körülöttem, és nem tudom, hogy azt túlélném-e?
Az emberek most azért félnek, mert sohasem tettek hitet önmaguk mellett.
A félelem ruhákba csavarja a testünket, a szeretet mezítelenül hagy. A félelem görcsösen kapaszkodik mindenbe, és mindenhez ragaszkodik, amink csak van, míg a szeretet odaad mindent. A félelem bezár, a szeretet megnyit. A félelem megragad, a szeretet elenged. A félelem sajog, a szeretet enyhít. A félelem támad, a szeretet módosít.
Az ember mindig jobban fél attól a bajtól, amely érheti, mint attól, amely már utolérte.
Félelemből nem szabad kihagyni semmit.
A nevetés megmérgezi a félelmet.
A félelem erősebb a szeretetnél. Ezt jegyezzétek meg!
Az aggódás olyan, mintha imádkoznál egy olyan dologért, amit nem akarsz, hogy megtörténjen.
A gyáva ember akkor is fél, ha nem kell, a vakmerő meg akkor is merész, ha nem kell.
Alapvetően félünk attól, hogy azzá váljunk, ami a legtökéletesebb pillanatainkban, a legtökéletesebb helyzetekben, a legnagyobb bátorság közepette felsejlik előttünk. Élvezzük és felvillanyozódunk a magunkban talált lehetőségektől ezekben a futó pillanatokban, mégis folyamatosan gyengeségtől, ijedtségtől és félelemtől reszketünk, ha meglátjuk őket.
Ne hagyd, hogy a félelmed visszatartson az álmaid megvalósításától. Tekints úgy a félelmedre, mint valami füstérzékelőre. Figyelj oda rá, ha megszólal, nézz körül, hogy valós veszély fenyeget-e, vagy csak megszólalt a riasztó. Ha nincs igazi vészhelyzet, felejtsd el a félelmed és éld tovább az életed.
Az embereket a következményektől való félelem tartja vissza a cselekvéstől és teszi alkalmazkodóvá, de amint elengeded a lényegtelen dolgokhoz – a pénzhez, a karrierhez, a személyes biztonsághoz – fűződő ragaszkodásodat, legyőzheted a félelmet.
Az egész életünk szólhat az aggódásról, vagy arról, hogy mi lesz holnap, mi lesz egy év múlva. De döntenünk kell, hogy ezt szeretnénk-e, vagy pedig a jelen pillanatának örülni.
A félelem része az életednek, de neked kell felülkerekedned rajta.
Az élet egyik legérdekesebb furcsasága, hogy nem az iskolai oktatás, és nem is az elme csillogása az egyéni siker legőbb oka, hanem a félelem hiánya.
Emlékezz: valahányszor a félelem dögmadarát körözni látod, van valami, ami alszik, és fel kell ébreszteni, vagy ami halott, és el kell temetni.
Csak az teszi lehetővé az egyén számára, hogy a testi betegségektől való félelmén felülemelkedjen, ha belegondol, hogy van egy elméje, amely mentes minden korlátozástól – kivéve azokat, amelyekkel ő maga kötötte gúzsba.
Minden paranoiás engem üldöz.
A félelem erős hajtóerő.
Az olyan helyzetekben, amikor mélyponton vagyunk, megjelenik a félelem. Félünk, szorongunk, néha rettegünk. Ezt nem nagyon kerülhetjük el. Nemegyszer a félelem az egyetlen ösztönző erő, ami kilendít bennünket abból az állapotból, amiből addig nem tudunk kikerülni, mert hatékony cselekvésre indít, és egyszer csak valahonnan megérkezik hozzá az erő is.
