Az indulatoknak alávetett ember (…) nem a maga ura, hanem ura a sors, s ennek annyira hatalmában van, hogy gyakran, noha belátja a jót, mégis a rosszat kénytelen követni.

Az emberek szabadoknak tartják magukat, mert hiszen tudatuk van akarásaikról és vágyaikról, az okokról pedig, amelyek vágyakozásra és akarásra késztetik őket, mivel nem ismerik, sejtelmük sincs.

Az a legnagyobb rabszolga, aki élvezeteinek rabja, és sem meglátni, sem megcselekedni nem képes azt, ami neki hasznos.

Mindenkinek jogában áll megválasztani a személyes meggyőződését. Az ember hitét kizárólag annak alapján ítélhetjük meg, hogy milyen gyümölcs termett belőle.