Nem érti például, hogy miért szeretem jobban a kutyákat, mint az embereket. Pedig egyszerű a magyarázat. A kutyákkal nem kell csevegni, nem ítélkeznek feletted, és nem nyüzsögnek körülötted, miközben dolgozni próbálsz. Nem kérdezik meg, mikor lesz gyereked. És nem köhögnek rád. Sam szerint a kutyáknak vad a tekintetük, a koszos mancsaikkal összeugrálhatnak, és bármikor lecsaphatnak rád – én meg az emberekkel kapcsolatban érzem pontosan ugyanezt.
Mind a tárgyra vetett pillantás, mind a tapasztalat azt mondatná velünk, hogy inkább a vizsgálódó, mint a teremtő, inkább az átfogó, mint az egyoldalúan fáradozó, inkább a hűvös elme, semmint a forrófejűség az, amelyre a háborúban testvéreink és gyermekeink üdvét, hazánk becsületét és biztonságát rábíznánk.
Bolond, ki a lehetetlen miatt elmulasztja a lehetségest.
A legjobb emberek azok, akikkel sosem találkozunk.
Néha előfordul, hogy jelentéktelen kis emberek, ha sokáig maradnak egy helyen, kivívnak maguknak némi elismerést és hatalmat.
Rájöttem, hogy csak az unalmas emberek képesek arra, hogy unatkozzanak.
Általában a reménytelen körülmények teremtik meg a nagyszerű embereket. Ahogy a hülyéket is.
Ha tudni akarjuk, milyen is egy ember, vigyük el lóversenyre, és nézzük meg, hogy reagál, ha veszít.
Az emberek csak akkor foglalkoznak az igazságtalansággal, ha velük történik.
Szomorú igazság, hogy az embernek a predátor mindig jobban imponál, mint a préda.
Minden ember, aki öngyilkossági gondolatokkal foglalkozik vagy öngyilkossági kísérletet tesz, egészen különleges és egyedi problémák hatása alatt áll, és sajátos módon dolgozza azokat fel magában. Ezért is kell megértéséhez az érzelmi ráhangolódás. Ha az orvosban nincs kellő empátia, az ilyen eseteket nem veszi észre.
Sosem találkoztam valódi zsenivel. A zseni számomra azt jelenti, hogy azt is jól csinálja, amit utál. Mert arra bárki képes, hogy jól csináljon olyasvalamit, amit szeret.
Kétféle ember létezik ezen a világon. Az „én” emberek és a „mi” emberek. Én mindig az utóbbi próbáltam lenni.
Állandóan figyeltem másokat, és igyekeztem rájönni, hogyan viselkednek, de soha nem tudtam beilleszkedni. Minden társas interakción gondolkodnom kellett. Amikor más diákok bele voltak zúgva a Beatlesbe, én a viselkedésüket magamban ÉSZJ-nek, Érdekes Szociológiai Jelenségnek neveztem. Olyan voltam, mint egy tudós, aki igyekszik rájönni a bennszülöttek viselkedésének nyitjára.
Egy másik embert csak akkor tudok megérteni, ha a cipőjében járok.
Vajon ki a bolondabb, a bolond, aki dicséri a józan embert, vagy a józan, aki hisz a bolond dicséretének?
Az ember, bárki legyen is, mindig és mindenütt úgy szeretett cselekedni, ahogy akart, nem pedig úgy, ahogy a józan ész és az előny parancsolta; akarni pedig akarhat bárki bármit, tulajdon érdekei rovására is.
Az ember legjobb meghatározása: kétlábú és hálátlan élőlény.
Három erő, csupáncsak három erő van a földön, amelyek képesek örökre legyőzni és rabul ejteni e tehetetlen lázadókat, épp a boldogításuk végett – ezek az erők: a csoda, a titok és a tekintély.