Az elménk rothadtul erős, a legerősebb fegyverünk, mégsem használjuk ki.
Megkötözve születtél, mint mindenki. Egy börtönben, mely érzékszerveiddel fel nem fogható. Börtön…az elméd számára.
A jövőd sokkal inkább azon a képességeden múlik, hogy életedben és munkádban mennyire tudod segítségül hívni az elméd és az intelligenciádat, mint a jelenlegi állásodon vagy aktuális helyzeteden.
Megfelelően végzett mentális gyakorlás esetén az agy nem tesz különbséget a mentális vagy a fizikai erőfeszítés között.
Az emberi elmében és a kvantummező végtelen lehetőségeinek elméjében megvan a kitartás, a meggyőződés és a koncentrációs képesség bármiféle lehetséges jövő megvalósításához. Ehhez azonban a két elmének együtt kell működnie, hogy életre hívják azt a jövőbeni valóságot, ami a lehetőségek síkján már most is létezik.
Az elme elhatározásai ugyanolyan szükségességgel támadnak az elmében, mint a valósággal rendelkező dolgok eszméi. Akik tehát azt hiszik, hogy elméjük szabad elhatározásából szólnak vagy hallgatnak vagy csinálnak valamit, azok nyitott szemmel álmodnak.
A vita nem mindenki számára jelenti ugyanazt. A kiművelt, higgadt elmék számára izgalmas játék, melynek célja az igazság feltárása, a kusza és fegyelmezetlen elmék számára csata, amit meg kell nyerni, még ha az igazság bele is pusztul.
Az emberi elme a lehető legerősebb eszköz a gazdagság létrehozásához.
Az aggodalom negatív célkitűzésekhez vezet. Ha az foglalkoztat, hogy milyen rossz dolgok következhetnek be, azt üzened az elmédnek, hogy ezek be is fognak következni!
A vizualizálás lehetővé teszi az elméd számára, hogy megragadj egy lehetőséget: így amit el tudsz képzelni, azt lehetségesnek is látod.
Ahelyett, hogy azt gondolnánk, amit akarunk, és abban hinnénk, amiben akarunk, hagyjuk, hogy külső hatások irányítsák a belső világunkat – az elménk világát. Ez zavart okoz, és szándékunktól eltérő eredményekhez vezet.
Abban a pillanatban, hogy megszűnik a testeddel való azonosulásod, az elme elcsendesedik
Az emberi elmét leszámítva az univerzumban nincs olyan dolog, ami ne lenne egységben minden mással.
Ami az elmédben történik, az nem a valóság. Fontos különbséget tenni a kettő között.
Minden, ami elménket kifelé irányítja, nem spirituális; minden, ami befelé, spirituális.
Bár az elme egész show-műsora csak egy múló jelenség, úgy érezheted, hogy ezek a különleges effektek valósak, akkor is, ha pusztán a régi pszichológiai tartalmak ezredik ismétlődései. Az elme módszerei ősiek, de az Önvaló időtlen. Szóval ne gabalyodj bele az elme bozótjába, és akkor nem veszíted el a kapcsolatot a belső harmóniával és az Önvalóra irányuló összpontosítással.
A boldogság nem olyasvalami, ami jön és megy; a boldogság mindig jelen van. Az, ami jön és megy, az elme teremtménye, úgyhogy ne törődjék vele.