Az életfilozófiám a következő: Ha nem élvezed, ne csináld!
Nem tudom elhinni, hogy létünk értelmetlen és véletlenszerű, amint azt néhány tudós el szeretné hitetni velünk.
Minden ember megbán bizonyos dolgokat, de ha mérlegre teszem a jó és rossz emlékeimet, akkor azt lehet mondani, hogy az én életem mérlege a pozitívumok felé billen. Nem bántam meg semmit, mindennek úgy kellett történnie, ahogy meg volt írva.
Az élet nem olyan hosszú, hogy ráérjünk a pesszimizmusra is, meg a szenvelgésre is, hogy állandóan nyűglődjünk meg panaszkodjunk. Néha lehet mérges az ember, arra talán van idő, de többre…?
Az élet olyan talentum, amelyet azért bíztak ránk, hogy átalakítsuk és megsokszorozzuk, s ajándékba adjuk másoknak.
Csak nézem, hogy van ez az élet összetéve. A testedben átszabnak bármit, a tüdődet lecserélik, a szíved átültetik, zsigereidet bevarrják, férfiból nő leszel. A lélek viszont átoperálhatatlan.
A labirintus olyan, akár az élet. Bármelyik úton indulsz el, sohasem tudhatod, célhoz vezet-e, vagy zsákutcába jutsz…? De aki bölcs és kitartó, no és van elég ereje is, az végül rátalál a helyes útra, és még idejében eléri azt, amire vágyott.
Egy dolgot megtanultam huszonkilenc éves teniszpályafutásom alatt: az élet a lavóron kívül mindent az utadba hajít, aztán végül a lavórt is odavágja. A te dolgod, hogy kikerüld az akadályokat. Ha hagyod, hogy megállítsanak vagy eltérítsenek, akkor nem végzed jól a dolgod, ami előbb-utóbb kudarchoz vezet. Ha pedig nem végzed el a dolgod, az megbánáshoz fog vezetni.
A szívünket nem zárhatjuk el az élettől, de megtaníthatjuk arra, hogy a véletleneken felülemelkedve, töretlenül szembe tudjon nézni a fájdalommal.
Minden lehetőségre nyitott vagyok. Szerintem ez egy előnyös tulajdonság. Mert mi okom is lenne nemet mondani? Az élet egy utazás, annyi mindent szeretnék látni és csinálni, amennyit csak lehet, és azokat a furcsaságokat is megtapasztalnám, amiket sok ember nem akar.
Rendíthetetlenül hiszek abban, hogy az életnek nincsen értelme, de világosabban látom, hogy az tart életben minket, s az mozgat előre, hogy keressük ezt a nem létező értelmet, a megállítható pillanatot.
Az élet nem más, mint találkozás és búcsúzkodás, és a halál ezek között a legkomolyabb, mert ott már nincs viszontlátás.
Az élet abban találja meg gazdagságát, amit a világ követel tőle, értékét pedig abban, amit a szeretet vár tőle.
Látva, ahogyan a gyerekek felnőnek, sok dolgot megtanulhatsz az életről, és sok dolgot megérthetsz önmagadról.
Az életed első felében olyan a tekinteted, amilyen te vagy. Az életed második felében olyan, amilyet megérdemelsz.
