Te döntöd el, hogy hogyan éled az életed. Azt tedd, amitől ragyog a lelked.
A bizalom azt jelenti, hogy hiszel valakiben. Az nemcsak egy következtetés, hanem egy döntés.
Tudod, a változásoknak mindegy, hogy készen állsz-e, vagy sem. Bekövetkeznek, akár megengeded, akár nem. És jó ez így, különben semmi sem történne. Az egyetlen, amit befolyásolni tudsz, a saját hozzáálásod. Egyedül te döntöd el, hogy mit kezdesz az életeddel. A te életeddel.
Az ember tudja, mikor kell lehajolni, mikor kell elindulni, mikor elrejtőzni, mikor tenni valamit, és mikor kell sodródni az árral. Ezt nevezem én a túlélés útjának. Nagyon sok önző döntésem volt életem során. Egy nap egyszer csak megfordultam, szembenéztem velük, és azt mondtam magamnak: önző disznó vagy, pedig nem volna muszáj annak lenned.
Az időnkből nagyon limitáltan áll rendelkezésre – és nem is tudjuk ugye előre, hogy pontosan mennyi.Persze nem kell pánikolni, hogy mindjárt vége, de egyébként nem tudhatjuk… Ha ennek fényében vizsgálod a döntéseidet, sokkal könnyebb a valóban fontos dolgokat a helyükön kezelni az életedben, könnyebb nemet és igent mondani bizonyos dolgokra.
Amit választunk, az egy dolog, de hogy miért döntünk úgy, hogy így élünk, az már egy másik. Részben genetikai okokból döntünk úgy, hogy egy konkrét lelkiállapotba és hozzáállásba ragadva éljünk, részben pedig azért, mert az agyunk egy része (az a része, amelyet az ismétlődő gondolataink és reakcióink huzaloztak be) korlátozza a rálátásunkat a lehetőségeinkre. Mintha csak túszok lennénk egy eltérített repülőgépen – úgy érezzük, beszíjaztak minket az ülésbe –, amely egy nem önként választott cél felé száguld, és egyáltalán nem látjuk a rendelkezésünkre álló többi lehetőséget.













