Mindnyájan ugyanaz után kutatunk e világon. Minden lelkes lény, de még az állatok is ezt hajszolják szüntelen. S hogy mi volna ez a titokzatos valami – hát a bánattól nem felhőzött boldogság. A szakadatlan önfeledt boldogság, amire a bú árnyéka sem vetül.
Az élmények és kapcsolatok hajszolásában keressük a boldogságot, egyik terápián és műhelyfoglalkozáson veszünk részt a másik után – köztük nem egy „spirituális” célzatú, ami igazán ígéretesen hangzik, mégsem tépi ki soha a szenvedés gyökerét, mert nem oszlatja el tudatlanságunkat valódi kilétünkkel kapcsolatban.
A valódi boldogság benned rejtőzik. Ne pazarold az időt arra, hogy a békét, a megelégedést, az örömet valahol máshol keresd. Légy nyitott, légy nagylelkű, mosolyogj, ölelj meg másokat.
Boldogság az, ha amit gondolsz, amit mondasz, és amit teszel, összhangban vannak egymással.
Boldogok, akik tudnak elhallgatni és meghallgatni, mert sok barátot kapnak ajándékba és nem lesznek magányosak.
Boldogság, gyere haza,
késő van, gyere haza,
honnan jössz, nem érdekel,
nekem elég, hogy itt leszel!
A boldogság csak egy álom a remény és a csalódás között.
Hogy állandóan boldog lehess, folyton változnod kell.
A belőled áradozó fényben sütkérezvén annak éreztem magam, ki lenni szeretnék, és elfeledem, mi is vagyok.
Tévedés azt hinni, hogy valaminek a birtoklása legyen az bármi – önmagában megelégedés és boldogság forrása lehet. Sem ember, sem hely, sem bármilyen tárgy nem tehet boldoggá. Okot teremthetnek ugyan a boldogságra és az elégedettségre, az Élet Öröme azonban belülről fakad.
A legfőbb spirituális törekvésem az, hogy megmaradjak a pillanatban. Ne próbáljak a jövőbe látni, , és hogy átérezzem a jelenben rejlő hatalmas erőt. Ez, barátaim, a boldogság titka.
Azt akarom, hogy minden napom új kezdet legyen, amit azzal folytathatok, amire lehetőség nyílik. Hogy minden lehetséges formában megtapasztaljam a boldogságot.
Vannak még mentális és érzelmi problémáim, de lassan megtanulok ebben a világban élni, megtanulok boldog lenni ebben a világban, ahol korábban százmillió dollár sem tudott boldoggá tenni. Hiába költöttem, nem okozott örömöt. Most kevesebb, mint az egy százalékából élek, és képes vagyok örülni.
Az élet örömei a hétköznapokban rejlenek, s apróságokból tevődnek össze. Aki magán hordja a világot, s mint Atlasz, emeli minduntalan a Földet, képtelen ezt észrevenni.
Hírnév, kincs, dicsőség nem adhat földi boldogságot, önmagunkban kell azt keresnünk, a szív nyugalmában s az erkölcs tiszta érzet ártatlan örömeiben.
Az ember egyre inkább rájön, hogy mire van szüksége és mire nincs. És megtanulja, hogy a boldogságot nem lehet dekára mérni.
Válságos helyzet:
tudom, hogy boldog vagyok,
csak épp nem érzem.
Figyeld meg, egy vidám arc milyen édesen vonzó tud lenni; bár nem mindig mosolyog, de boldog és derűs.