Hogy a férfi és a nő mi mindent képes véghezvinni, az meglepő mértékig a kapcsolatuk sajátosságaitól függ. Nem szabadna méricskélni, melyikük keres többet, hiszen mindketten hozzáteszik a magukét az egészhez. Ezért soha ne kérdezd: „Mit ér a feleség a házasságban?” Ugyanígy azt is kérdezhetnéd: „Mit ér a férj?” Amennyit ketten együtt érnek, az számít igazán. Amikor pedig valaki, legyen akár féri, akár nő, megtalálja a neki való párt, onnantól kettejüknek csak az álmaik szabnak határt.
A világon a legnagyobb dolog, ha megadatik az embernek, hogy mások szolgálatára lehessen.
Te, kedves olvasóm, jelen pillanatban mindannak a gondolatnak a summáját testesíted meg, amely megfordult a fejedben eddigi életed folyamán. Csakúgy, mint én. Meg az a pasas ott az utca túloldalán. No és az a nő amott, aki éppen a bevásárlóközpontba igyekszik. Figyeld meg őket, tanulmányozd őket, nézz bele a szemükbe! Ők a földkerekség legérdekesebb teremtményei, és ők ruháztattak fel a legtöbb lehetőséggel. De vajon tudnak-e róla? Tisztában vannak vele, hogy a mindennapi életük a gondolataikat tükrözi? Tudnak bármit is arról, amiről mi itt értekezünk? Fájdalom, de nem! Legtöbben legalább is nem. A legtöbben egyszerűen csak megtartják azt a helyet, amelyet a társadalmi-gazdasági piramisban tudat alatt választottak maguknak osztályrészül. Fogalmuk sincs róla, hogy ha új csapások mentén kezdenek el gondolkodni (amit szokás a zseni definíciójának is tekinteni), új irányokat szabhatnak az életüknek.
Ha káosz van a fejünkben, akkor káosz lesz az életünkben is.
Mindannyian arra ítéltettünk, hogy azzá váljunk, amit gondolunk. Az agyunk tesz minket emberré. A sorsunkat pedig az dönti el, hogyan használjuk.
Az elménk az a gépezet, amely kormányozza az életünket.
Ahhoz, hogy az ember teljes mértékben ki tudja élvezni a gazdagságát, és a hozzá kapcsolódó jó érzést, hogy elért valamit, először meg kell tapasztalnia a szegénységet, és egy olyan világot, amelyben az élet célja a mindennapos túlélés.
Az elménk bármilyen feladatot el tud végezni, amit csak kiszabunk neki, ám általában csak kis, jelentéktelen dolgokkal bízzuk meg, ahelyett, hogy nagy és fontos feladatokat adnánk neki.
Azokat a dolgokat tartjuk sokra, amelyekért pénzt fizettünk. Az igazság pedig paradox módon ennek éppen az ellentéte. Minden, ami csak valóban értékes az életben, azt ingyen kapjuk. Az elménket, a lelkünket, a testünket, a reményeinket, az álmainkat, az ambíciónkat, az intelligenciánkat, a családunk, gyermekeink, barátaink és a hazánk iránt érzett szeretetünket – mindez a felbecsülhetetlenül nagy értékünk ingyenes. Ám azok a dolgok, amelyek a pénzünkért megvásárolhatóak,tulajdonképpen nagyon alacsony értéket képviselnek, és bármikor pótolhatóak.
Íme, a siker kulcsa, és a kudarc kulcsa is egyben: Azzá válunk, amire a legtöbbet gondolunk.
A legtöbben több pénzt akarnak, mint amennyire valójában szükségük van, és sokkal kevesebbel megelégszenek, mint amennyit megszerezhetnének.
A boldogság nem más, mint egy arra érdemes eszmény vagy cél lépésről lépésre történő megvalósítása.