Jobb lenne a világ, ha többet aludnánk, vagy legalábbis több időt töltenénk az ágyban. Vannak emberek, akiket nem nagyon kedvelek, amikor ébren vannak, viszont egyáltalán nem zavarnak, amikor alszanak, és a nyáluk a párnájukra csorog.
Azt hiszem, az alvás volt a problémám az iskolában. Ha a tanítás délután négykor kezdődött volna, ma főiskolai diplomám lenne.
Álmaink életünk legkiszolgáltatottabb pillanatai, hiszen miközben agyunk szabadon engedi gyötrő félelmeinket, alvás közben még a külvilág számára is sebezhetővé válunk.
Amíg az ember alszik, nem figyelhet oda, hogy elnyomja a jobbik énjét. Alvás közben elszabadul a jobbik énünk, és agyongyötör bennünket a szemétségeinkért.
Amikor alvás közben nézte a lányt, gyakran arra gondolt, a szívem védtelen fekszik a testemen kívül.
Alszom. Szilárdan lakom az alvást, akarom, irányítom, kirekesztem az álmokat, megtagadom, megtagadom. Az alvás most a szerelmesem, a feledésem, az ópiumom, az amnéziám
A legszebb dolog számomra az alvás, de ébren is tudok álmodni.
Mondják, hogy egy felnőtt embernek elég 5-6 óra alvás. Kinek? Hozzanak már ide egy friss felnőttet, aki éjjel tizenegytől hajnal négyig kialussza magát. Nekem délután négyig sikerülne. Hol van az a felnőtt?
Az ebéd utáni alvás hossza nem függvénye semmilyen tényezőnek. Sem az elfogyasztott ebéd mennyisége, sem a gyerek aktuális idegállapota nem befolyásolja. Az ebéd utáni alvás időtartamát véletlenszám-generátor dobja ki a fél órától két és fél óráig terjedő tartományban.
Ez a fiatalság ajándéka: ha az ember szorong, mindentől megszabadítja az alvás.
Hogy jól tudjon ön aludni, szépen bekötjük a szemeit, s ha mégsem tudna ön elaludni, kezdje el magában a kétszerkettőt mondani: én is mindig úgy teszek, s mire a hétszerhéthez érek, inkább elalszom, mint hogy kitaláljam.