Nem hiszek a szerencsében, csak a kemény munkában.
– Te vagy az a nyolcvanöt milliós srác?
Először azt sem tudtam, mit feleljek.
– Persze – mondtam némi fáziskéséssel. – Én vagyok.
Attól fogva egyfolytában csengett a telefon.
Az emberek gratuláltak meg ájuldoztak, egyvalakit kivéve. És az anyám volt. Magánkívül volt.
– Uram Isten! Mi történt? Mi történt, Zlatan? – jajveszékelt a telefonba. – Csak nem raboltak el?
Mama nem igazán értette, hogy miről is van szó valójában. Ő csak annyit tudott, ha valaki a külvárosból jön, és elkezd szerepelni a hírekben, az nem mindig pozitív dolgokról szól.
– Nyugodj meg, mama! Eladtak az Ajaxnak.
Nem akartam olyan lenni, mint a többiek. Oké, talán egy kicsit. Meg akartam tanulni, hogyan kommunikáljak velük. Leginkább a saját törvényeimet követtem ezután is, ez biztonságot adott. Hányszor láttam már, hogy külvárosi srácok egyszer csak úgy kezdenek viselkedni, mintha a felső tízezerhez tartoznának. Szánalmas volt látni, ahogy igyekeznek. Én az ellenkezője voltam. Még keményebben nyomtam. Ahelyett, hogy azt mondtam volna, hogy csak húsz koronám van, azt mondtam, hogy semmim nincs. Nagyon vagánynak éreztem. „Nincs egy vasam se!” Más voltam, mint ők.
Az MBI mérkőzésein a svéd papák lájtos szurkolását lehetett hallani:
– Gyerünk, fiúk! Ügyesek vagytok!
A Balkán meccsein más volt a helyzet.
– A kur*a anyád, te tetű! – halottam az őrült, láncdohányos jugoszlávok ordítozását, akik, ha úgy tetszett, hozzánk vágták a cipőjüket. Fas*a, gondoltam, akárcsak otthon.
Talán senkit nem lepek meg, ha elárulom, hogy a Gladiátor volt a kedvenc filmem. Van benne egy jelenet, szerintem mindenki emlékszik rá, aki látta, amikor a császár lemegy az arénába, és megkéri a gladiátort, hogy vegye le a maszkját. A gladiátor engedelmeskedik, és a következőket mondja:
„Maximus Decimus Meridius vagyok […] és bosszút állok […] . Míg élek, vagy azután!.”
Én is így éreztem magam, vagy érzem magam. Ott akarok állni az egész világ előtt, és meg akarom mutatni azoknak, akik kételkedtek bennem, hogy ki is vagyok valójában. Nem tudom, ki állíthatna meg ezen az úton.
Olykor a régi emlékek be tudnak ivódni a falakba, és meg tudják mérgezni a levegőt.
Ha egy olyan fickó, mint én, el akarja fogadtatni magát, ötször jobbnak kell lennie, mint bármelyik svédnek. És tízszer annyit kell edzenie. Egyébként semmi esélye. Soha! Különösen akkor, ha az illető egy bringatolvaj.
Az egész karrierem azon az akaraton alapszik, hogy meg akarom mutatni, mire vagyok képes.
Ha tudják, hogy te vagy a legjobban fizetett, akkor másképp bánnak veled. … Mindenkit érdekel az, aki a number one. Így működik a piac, még akkor is, ha én személy szerint azt gondolom, hogy senki nem ér ennyi pénzt.
A szünetben beállítottak Nedved elé. Elképesztő volt a teherbírása, és valósággal edzésfüggő volt. Minden tréningünk előtt biciklizett egy órát, csak úgy, a maga kedvére. Utána futott még egy órát. Szóval nehéz volt megfelelni az általa állított követelményeknek.
Dühösnek kell lennem ahhoz, hogy jól tudjak játszani.
Szeretem anyámat. Nehéz élete volt. Tizennégy órát dolgozott nap mint nap. […] Fakanállal vert minket, és ha eltörött, nekünk kellett lemenni, hogy vegyünk egy újat, mintha mi tehettünk volna arról, hogy túl erősen ütött.
Amikor azt mondom, hogy én vagyok az Isten, azt hiszed, hogy viccelek? Mert nem viccelek.
Amióta eljöttem Franciaországból, a színvonal csak lefelé megy. Igazából nincs is miről beszélni, a franciáknak szükségük lenne rám, de nekem már nincs szükségem rátok. Mindegy, hogy ott van nektek Neymar, Messi és Mbappé is. Ez sem segít rajtatok.
Mindig is az volt a véleményem, hogy bizonyos futballistáknak igenis a nagyszínpadról kell visszavonulniuk, mert csak az méltó a karrierjükhöz. Az emlékezet a futballtudásodat őrizze meg, ne pedig azt, mennyit keresel. Hiszen azért dolgozunk nap mint nap, hogy kibontakoztassuk a tehetségünket, és nem akarhatunk mást, mint hogy ezzel hagyjunk nyomot a világban. Szóval véleményem szerint bizonyos futballisták nem engedhetnek abból a szintből, ahová eljutottak, nem igazolhatnak gyengébb színvonalú bajnokságokba. De persze vannak olyanok, akiknek ez hiányzott, mert még nem kerestek eleget.
Aki azt gondolja, hogy a gólszerzés jobb, mint a szex, annak segítségre van szüksége.
Elpusztítanám Bondot. De nagyon drága vagyok, nem dolgozom ingyen.
– válaszolta Piers Morgan újságíró azon felvetésére, hogy Zlatan simán eljátszhatná valamelyik James Bond-film gonosztevőjét.
Megkértem a kezét, de nemet mondott. Erős nő, igaz? Azt mondtam neki, húsz éve velem vagy, megérdemled, hogy feleségül vegyelek. Erre ő azt felelte, nem kell hozzád mennem, hogy veled legyek. Hogy ez hogyan esett nekem? Még inkább kivívta a tiszteletemet. Az embernek nem kell mindig nyernie. Hogy kap-e második esélyt? Dehogy, az az egy esélye volt! Viszont van két gyerekünk, ez nagyobb dolog, mint a házasság.
– válaszolta arra a kérdésre, hogy miért nem vette még el párját, Helena Segert, akitől két fia született
