Sosem lehet tudni, miről derül ki utóbb, hogy nem igaz. Minden történet teli van sánta kutyával.
Vámos Miklós
1950. január 29. -
József Attila-díjas magyar író, forgatókönyvíró, dramaturg, kiadóigazgató és műsorvezető
Attól nem lesz igazunk, ha bedobjuk hanyagul, hogy Szókratész is a mi nézetünket vallotta.
Arra való a barát, szóljon, ha fogadon mák van.
Talán nemcsak az emlékezet rostáján hullanak át a múlt forgácsai, hanem a valóságból is törli őket az idő.
Üzletben a szerzőt boldoggá teszi saját művei látványa, antikváriumban boldogtalanná. A legfájdalmasabb természetesen az, ha dedikált kötetre bukkanunk. Dedikált kiadvány áruba bocsátása sértésszámba megy.
Milyen könnyű szeretni azokat, akiket nem ismerünk.
Szabad az embernek egy kicsit hülyének lennie, pont attól szép az élet.
A halálnak van humorérzéke. Reménykedjünk, hogy a halottnak is van. Csak az életbenmaradottaknak nincs.
A mi országunk híres arról, hogy csak temetni tudjuk nagyjainkat, megérteni nem.
Mindenki mást olvas ki a könyvekből.
Az idő persze pénz. Ám a könyvekkel töltött órák biztosan aranyat érnek.
Ahány jó könyvet olvastam, annyi életet élhettem a sajátomon kívül. Ilyen alapon az olvasás sokéletűvé teszi az embert, ami szinte már halhatatlanság. További jó hír, hogy ahányan elolvasnak egy regényt, az annyiféle művé válik, hiszen mindenki hozzáteszi a maga emlékeit, egyéniségét, képzeletét.
Ha én hajléktalan volnék, a hideg téli napokat kerületi közkönyvtárakban tölteném.
Vallásosan hiszem, hogy aki olvas, bármit – ismétlem bármit, azt még nem veszítettük el véglegesen.
Peches állat az ember, akkor is elvárják tőle, hogy szeressen, amikor semmi kedve hozzá.
Imádok élni.
Gyűlölök félni.
Egy rohadt f betűn múlik az egész?
Az indiánok úgy hiszik, a szeretet körbejár. Előbb-utóbb visszakapod. Valaki mástól… […] A szeretet ellentéte is körbejár. Visszakapod. Már vissza is kaptad.
Boldogok, akik nem tudnak arról, amiről nem okvetlenül kell.
Sok magyar azt hiszi, a Trianon név eredeti jelentése a latin „három nem”, ami a revizionisták jelszavává vált: Nem! Nem! Soha! Ez tévedés, a szerződést a nagyhatalmak vezetői, élükön Clemenceau-val Versailles-ban írták alá, a Le Petit Trianon kastélyban.
Ébred a világ. Zöld illatok suhannak a határokon által, hozván a tavasz ígéretét. Parányi szálak búnak elő a barázdákból. Kifeslenek az ágak végin a szűz rügyek. Zsenge füvek parádéja lepi a mezőket. Dombok oldalán virul a galagonya. A telet általvészelt diófák szarvas koronája még kopár. Az új leveleket fakasztó hajtások vágyakozón kavarják az égi vizeket.