A közösségi médiavállalatok becsapják a felhasználóikat azzal, hogy a figyelmüket manipulálják és saját üzleti céljaiknak megfelelően irányítják. Tudatosan törekednek arra, hogy függőséget alakítsanak ki az ügyfelekben a szolgáltatásaik iránt.
A mesterséges intelligencia és a gépi tanulás olyan eszközöket hozott létre a társadalom ellenőrzésére, amelyek mérhetetlen előnyöket biztosítanak az elnyomó rezsimek számára a nyílt társadalmakkal szemben. A diktatúrák számára ezek az eszközök hasznosak, a nyílt társadalmak számára viszont halálos veszélyt jelentenek.
A CEU az évek során állhatatosan védelmezte a kutatói szabadságot. Legutóbb kemény ellenállást tanúsított, amikor Orbán Viktor miniszterelnök maffiaállama összes erőforrását latba vetve összehangolt támadást indított, hogy megsemmisítse a teljes felsőoktatást Magyarországon, és elüldözze a CEU-t.
A menekültválság egész Európában zavarokat okozott. A gátlástalan vezetők kiaknázták ezt, még azokban az országokban is, amelyekben alig fogadtak be menekülteket. Magyarországon Orbán Viktor újraválasztási kampányát arra alapozta, hogy hazug módon megvádolt engem, hogy egész Európát – benne Magyarországot – el akarom árasztani muszlim menekültekkel.
A természeti jelenségek terén a tudományos módszerek csak akkor hatékonyak, ha elméleteik érvényesek, de a társadalmi, politikai és gazdasági ügyekben az elméletek akkor is hatékonyak lehetnek, ha nem érvényesek.
A pénzügyi piacok állandóan előre látják az eseményeket, jót és rosszat egyaránt, de ezek épp azért nem válnak valóra, mert előre látták őket.
A történelem alakulását nagymértékben befolyásolják a különféle téveszmék és félreértelmezések.
A világról alkotott képünk sohasem lehet tökéletes, hiszen mi magunk is résztvevői vagyunk azoknak az eseményeknek, amelyeket meg akarunk érteni. Természetesen egyéb tényezők is befolyásolhatják ismeretszerzésünk hatékonyságát, ám az emberi történések tökéletes megértését akadályozzuk meg azzal, hogy részei vagyunk a világnak.
Ha valami szilárdra szeretnénk támaszkodni, nincs másunk, mint az értékeink és a meggyőződésünk.
A közösségi médiavállalatok becsapják a felhasználóikat azzal, hogy a figyelmüket manipulálják és saját üzleti céljaiknak megfelelően irányítják. Tudatosan törekednek arra, hogy függőséget alakítsanak ki az ügyfelekben a szolgáltatásaik iránt. Ez nagyon káros, különösen a fiatalok esetében. Van valami hasonlóság az internet-platformok és a szerencsejáték-szolgáltatók között. A kaszinók is kifejlesztettek technikákat arra, miként lehet a szerencsejátékosokat magukhoz kötni, amíg aztán azok eljátsszák az összes pénzüket, sőt még azt is, ami nem az övék.
Azt kell tennünk, amit helyesnek gondolunk, függetlenül attól, hogy sikeresek leszünk vagy sem. Ez a nagy különbség a filantrópia és az üzleti befektetés között.
Számomra az altruizmus és a filantrópia nem kötelesség, hanem élvezet és kielégülés. Ezt a luxust a gazdag emberek engedhetik meg maguknak. Sokkal többre értékelem a filantrópiát, mint, mondjuk, a műkincsek gyűjtését.
A filantrópia értéke nem az arra fordított összegben van, hanem abban, ahogy elköltik.
Kevés természetellenesebb és hálátlanabb dolog van, mint önzetlennek lenni.
A demokráciát nem lehet kívülről erőltetni; maguknak az embereknek kell kiállniuk érte és megvédeniük.
Az emberek ismereteket szerezhetnek egyes tényekről, de amikor elméleteket vagy általános képet kell kialakítaniuk, a nézőpontjuk szükségképpen torz vagy következetlen, netán mindkettő egyszerre.
Az ész a szenvedély rabszolgája. A testtől függetlenedett intellektus vagy ész csak a képzeletünk játéka.
Csupán egy objektív valóság van, de szubjektív nézet annyi van, ahány gondolkodó résztvevő.
A társadalomtudomány képes arra, hogy megváltoztassa az objektív valóságot oly módon, hogy hatással van a résztvevők nézeteire, a természettudomány viszont nem, hiszen a természettudomány által vizsgált jelenségeknek nincsenek gondolkodó résztvevői.