Aki nem ismer idegen nyelveket, mit sem tud a magáéról.
Johann Wolfgang von Goethe
1749. augusztus 28. - 1832. március 22.
német író, költő, grafikus, természettudós, művészetteoretikus, jogász és politikus
A cselekvő ember mindig lelkiismeretlen, csupáncsak a szemlélődőnek van lelkiismerete.
Kapcsolódó személyek / kategóriák
Az empirikus erkölcsi világ legnagyobbrészt rosszindulatból és irigységből áll.
Vannak emberek, kik egyáltalán nem tévednek, mert semmilyen okos célt nem tűznek ki maguk elé.
Ki hibáimat elszenvedi, úrrá válik felettem, még akkor is, ha a szolgám.
Egy korlátolt becsületes ember sokszor teljesen átlátja a legfinomabb ügyeskedőknek csalafintaságait.
Ahol megszűnik a részvét, ott megszűnik az emlékezés is.
Mélyen és komolyan gondolkodó emberek a közönséggel szemben bajos helyzetben vannak.
Az igazság szeretete abban nyilvánul meg, hogy valaki mindenütt feltalálni és megbecsülni tudja a jót.
A legjava annak, amit a történelemnek köszönhetünk, az a lelkesedés, melyet ébreszt.
Két békés hatalom van: a jog és az illem.
Nem elég a tudás, alkalmazkodni is kell; nem elég az akarás, cselekedni is kell.
Helytelen állapot az olyan, mely napról napra újabb bosszúságot okoz.
Elölről egyszerűen, utólag sokszerűen látjuk a dolgokat.
Aki idegenkedik eszmétől, végül a fogalomnak sincs birtokában.
Bizonyos szellemeknek meg kell hagyni idiotizmusaikat.