David Goggins

Még egy rakétamotor sem indul be az első apró szikra nélkül. Mindannyiunk életében szükség van ezekre az apró szikrákra, a kis teljesítményekre, hogy táplálni tudják a nagyokat. Gondoljunk rájuk egyfajta gyújtósként. Ha az ember máglyát akar rakni, nem azzal kezdi, hogy meggyújt egy méteres farönköt. Összegyűjt némi száraz háncsot vagy gallyacskát – egy kis halom szénát vagy száraz füvet. Ezt gyújtja meg, majd ehhez tesz hozzá kisebb-nagyobb fadarabokat, mielőtt farönkkel táplálni a tüzet. Mert az apró szikrák, amelyek lángra lobbantják a kis tüzeket, végül elég hőt termelnek ahhoz, hogy egy egész kicseszett erdőt porrá égessenek.

Nem számít, mit értünk el a sportban, az üzleti világban vagy az életben, nem szabad megelégednünk. Az élet kifejezetten dinamikus játék. Vagy egyre jobbak, vagy egyre rosszabbak leszünk. Igen, a győzelmeinket meg kell ünnepelnünk. A győzelemben rejtőzik az az erő, amely átalakít, de az ünneplést követően ismét csatasorba kell állni, új edzésterveket, új célokat kell magunk elé tűzni, hogy másnap ismét a nulláról kezdjük.

A nulláról indulók gondolkodásmódja szerint a hűtőszekrény soha nincs tele és nem is lesz. Mindig lehetünk még erősebbek és fürgébbek, mentálisan és fizikailag egyaránt. Lehetünk még tehetségesebbek és még megbízhatóbbak. Ebből fakadóan soha nem szabad azt érezned, hogy elvégezted minden feladatod. Mindig akad további tennivaló. Tapasztalt búvár vagy? Csodás! Akkor dobd le a felszerelésed, vegyél egy mély lélegzetet, és merülj 30 méter mélyre szabadtüdős technikával. Menő triatlonistának számítasz? Klassz! Akkor tanulj meg sziklát mászni. Csupa csillogó siker fémjelzi a karriered? Remek! Tanulj meg egy új nyelvet vagy szakmát. Szerezd meg a második diplomádat. Gond nélkül fogadd el, hogy tudatlan vagy, és újra bután kell beülnöd egy osztályterembe, mert csakis így bővítheted a tudásodat és a tevékenységeid számát. Ez az egyetlen módja annak, hogy tágítsd az elmédet.