Tanuljuk meg értékelni az időnket! Ebben segíthet, ha minden óránkra úgy gondolunk, mint ami konkrét pénzértékkel rendelkezik. Így képesek leszünk becsülni, mi mindent tudunk venni az időnkön.
Egy-egy probléma megoldása fejlődésünk egy-egy lépése, mert nemcsak egy konkrét nehézséggel birkóztunk meg, hanem sokkal eredményesebben tudjuk majd legyűrni a hasonló akadályokat.
Hit, helyes módszer, állhatatos cselekvés – ezek a siker fő pillérei. Nincs megírva sehol a Sors könyvében, hogy bárki is lenne, aki ne válhatna e pillérek sikeres „építőmesterévé”.
Tűnjék bármennyire is hihetetlennek, a sikerhez vezető út legnehezebb lépése éppen az, hogy képesek legyünk mély meggyőződéssel hinni, hogy nem nehéz sikeresnek lenni.
Akik életükben mindig sikertelenek voltak, úgy tekintenek a sikerre, mint valami hihetetlenül bonyolult bűvészmutatványra, amit csak néhány kiválasztott képes megcsinálni. Ez azonban nincs így. Ha betekintünk a színfalak mögé, látjuk, hogy a „mutatvány” egyáltalán nem bonyolult, és megfelelő technikák alkalmazása mellett a siker mindenki számára elérhető.
A sikeres és sikertelenek közötti különbség nem a fizikai erőben, nem is a képzettségben van, hanem abban, mire tartják magukat képesnek.
Millió és millió tapasztalat bizonyítja, hogy aki nem tanulta meg, hogyan kell jól befektetni a pénzét, annak kezében úgy olvad el a legnagyobb vagyon is, mint a tavaszi hó.
A kudarcok emlékei olyan erősen élnek bennünk, akkora befolyásuk van a gondolkozásunkra, hogy pozitív céljaink potenciális kudarcokká válnak, mielőtt még gyökeret ereszthetnének bennünk. Hátra kell tehát őket hagynunk.
A történelemben számtalan példát ismerünk arra, hogy emberek csupán önképzéssel hatalmas tudásra tettek szert, és nagyszerű dolgokat alkottak a tudomány, a technika és a művészetek területén.
Az időhiány az esetek többségében az önszervezés hiányát tükrözi: azt, hogy nem tervezzük az időnket, hogy nem teszünk különbséget a fontos és nem fontos dolgok között.
A legtöbb ember messze több időt fordít semmiségekre, mint értelmes alkotó munkára.
Minden ember veleszületett joga, hogy része legyen mindabban, amit az élet embernek csak nyújthat.
Azt mondják, a siker és a kudarc között alapvetően az a különbség, hogy amikor önmagunkhoz beszélünk, azt mondjuk, „képes vagyok rá”, vagy azt, hogy „nem vagyok képes rá”.
Attól a pillanattól sikeresek vagyunk, hogy elundultunk a sikerhez vezető úton.