– Egy árva soha nem fiatal. (…)
– Még ha ez igaz is, ahogy az árva egyre idősebb lesz, fiatalos lelkületet fedezhet fel önmagában.
Senki sem legyőzhetetlen. Minden csak türelem kérdése, azaz minden csak idő kérdése.
Mindenkinek meg kell tanulnia, hogy Isten meglelése áldozatokkal és szenvedéssel jár. Naplementekor könnyű kiegyezni Istennel, de az éjszaka hidegében és sötétjében is meg kell találni őt.
A gyerekek olyan színekbe öltöztetik a jövőt, amilyeneket a jelen nem ismer.
A szépséget nem szabad sem szégyellni, sem büszkének lenni rá. Isten úgy kívánja, hogy leljünk örömünket benne.
Az ima ne kérések sora legyen, hanem alkalom a megértésre! Imádkozás közben lelkünket kitárva várunk arra, hogy valaki gondolatokat suttoghasson a fülünkbe. Ez a valaki Isten.
Meglepő látni, ahogy egy fiatal nőből pár perccel a szülés után azonnal édesanya válik.
Az élet nem holmi dísz a jelentéktelenség kis asztalán. Az életet élni kell, méghozzá jól: szeretni és szeretve lenni.
A múlt hatalmas hely, tele mindenféle dolgokkal. Bezzeg a jelen! A jelen pusztán egy keskeny hasadék, ahol csak egy szempárnak van helye. Az enyémnek.
A hatalmon lévőknek megvan a tudásuk, de nincsenek tisztában azzal, mi kell ahhoz, hogy mindenki másnál nagyobb hatalomra törjenek. És hogy mi kell hozzá? Elsőként szerezni meg a tudást.
Gondolj az összes dologra, amit szeretsz! Akkor megtudod, mi Isten.
A szabadság és a félelem mindig együtt járnak, akár egy öreg házaspár, akik meghalnának egymásért.
Tipikus plebejus reakció gyűlölködni, ha valamit nem értesz.
Senki sem szeret engem. Épp ez az, ami miatt felkészültem az aljasság minden fajtájára, mindenkitől.
A múltban elkövetett bűnök ugyanazok, amiket a jövőben is el fogunk követni, mert az ember olyan, mint Isten: sosem változik.
A barátságos kapcsolatok veszélyesek. Kétértelműséghez, félreértéshez és konfliktushoz vezetnek, és mindig rosszul végződnek. Ellenben a hivatalos kapcsolatok tiszták, mint a tavaszi víz. A szabályaikat kőbe vésték. Nincs kockázata a félreérthetőségnek, és örökké tartanak.