Megváltoztam, ez történt. Káromra vagy javamra, mentehetően vagy menthetetlenül, annyi biztos csak, hogy megváltoztam.
Az elmúlt öt évben a tó ugyanolyan maradt, én viszont teljesen megváltoztam.
Megváltoztam, mert nem gondoltam, hogy amit én adok a világnak az elég lenne.
Manapság inkább visszariadunk a környezetünk spontán változásaitól, minthogy reagálnánk rájuk. Következetesen a menekülést választjuk a harc helyett, mert már nincs bátorságunk szembenézni a bizonytalansággal.
A kardiometeorológia szemlélete, azzal, hogy a klímaváltozás elleni tevékenységeket orvosi prevenciónak tekinti, új motivációt kínál a cselekvésre.
A változás lehetősége ott van a beteg testben, a beteg lélekben. Hiszen a fájdalom és a szenvedés segít rájönni arra, hogy mi az igazán fontos az életben.
Egyszerűen csak változást akartam. Akartam legalább egy olyan dolgot, amit én irányítok, és abban reménykedtem, hogy a változással másokat is befolyásolni tudok majd. Ezáltal pedig nem csak magamra, de a környezetemre is hatással leszek, hogy a kontrollt is ki tudom terjeszteni az egész életemre és a környezetem életére is.
Az idő múlásával megváltoztam. Ez a dolgok rendje. Mindenki változik. Az örömeinkre és a fájdalmainkra reagálva fejlődünk.
Az a baj a környezetváltozással, hogy ha megérkezünk az új helyre, és azt vesszük észre, hogy pontosan ugyanúgy érezzük magunkat, akkor igazán kelepcébe estünk.
De a szerelem változást hoz. Ennyit azért csak megtanultam a mesékből. Vissza tud változtatni macskából, békából, szörnyetegből. Persze, valószínűleg arra is képes, hogy ilyen lényekké varázsoljon.
Egy maroknyi ember is elég ahhoz, hogy változást érjen el. Mindenki, aki tesz az igazságtalanság ellen, egy kicsit jobbá teszi a világot. Ezt mondta mindig az anyám.
– Szerinted megváltoztam? Picit felnőttebb lettem?
– Megnőttél?
– Csak ennyi?
– Hát ja.
Erősen dolgoztam rajta, hogy könnyedén vegyem a változásokat. Ha szeretnék változtatni az életemen, talán nem ártana kijönni azok közül a keretek közül, amelyek közé bezártam magam.
Valamennyi változást a kisebbség indítja el a többségi állásponttal szemben.
Most, jelen pillanatban elhiszem, hogy megváltoztam. De nem tudom, meddig tart ki ez a hit. Még mindig szólongat a régi élet. Néha finoman, … Itt és most minden további nélkül hátrahagynám, de mi lesz, ha később visszatér, méghozzá kamatostul?
A boldogság, az aggodalom, a szeretet és a szorongás tapasztalata valódi változásokat képes létrehozni agyunk ideghálózatában.
Ha nem sikerül javítani, ha kiürül egy kapcsolat, akkor a változás az a változtatást is jelenti. Például azt, hogy az erős nő megkeresi azt, aki mellett nem kell ennyire kemény legyen, aki mellett megengedi magának, hogy gyenge, odaadó és gyöngéd legyen.
Mióta hazaértem az utazásomról a szomszédaim azt mondogatják, hogy megváltoztam. Én a következő kérdéssel felelek nekik:
– Mi értelme az utazásnak, ha nem az, hogy szélesítse a látókörünket?
