A hit világába már felnőttként érkeztem, egy idős atya tárta ki előttem a kaput, általa az egész életemet meghatározó lelki élményeket kaptam.
Vallás idézetek
A Húsvét egyáltalán nem népünnepély. Óvakodjunk attól, nehogy feltámasszuk Krisztust a képzeletünk paradicsomában és nehogy mítosszá alakítsuk a Feltámadást. Ne alakítsuk valami vigasztalóvá: borúra derű! Ez hamis! A Krisztusba vetett hit azt jelenti, hisszük, van egy dinamikus elve az átalakulásnak, vagyis a felszabadításnak. Mert nem vagyok szabad, mivel bűnös vagyok, úgy tudok szabaddá válni, ha átalakulok. Ezt jelenti a Feltámadás, szabaddá válás, átjutás a szeretet szabadságára, ez a szabadságra jutás gyökeres átalakuláshoz vezet.
Kétségtelen ugyanis, hogy Isten Fia nem kevesebbért jött el hozzánk, fölvevén testünket, hanem hogy nagy hasznunkra legyen, ezért hozta létre azt a kapcsolatot, hogy ti. felvette az élő testet és méltóztatott a Szűztől megszületni, hogy mindet megajándékozzon Istenségével; és azért lett emberré, hogy az embert Istenné tegye.
Mindennap elmegyek a templomba, és azt mondom az Úrnak: Uram, ez vagyok én, tetszik neked? Az ő kedvében akarok járni. És természetesen, ha egy párt olyanokat mond, ami jó a hazámnak, és ezt így is értékelem, akkor majd négyévenként rájuk fogok szavazni. Nem akarok betagozódni, nem akarok egyik szekértábornak sem a része lenni. Úgyis azt mondják rám, hogy az vagyok.
Nem, barátaim, karácsony nem a jó emberek, hanem a jó Isten ünnepe. Ő maga jött be az életünk istállójába, és odahozta az ünnepet. A mi korunkban is, amikor körülöttünk minden összedőléssel fenyeget, be akar jönni hozzánk, és rendet akar csinálni. „Krisztus jött megváltani, érettünk helytállani, keresztyének, örvendjen a szívetek!”













