A hit előíze annak a tudásnak, amely a jövőben boldoggá tesz minket. A hit fénye, amely kegyelemszerűen árad belénk, nem oltja ki a tudás fényét, amely természetes örökségünk
Tudás idézetek
Ahhoz, hogy valaki értelmesen tudjon nem egyetérteni, először is érteni kell az alapdolgokat.
Tudni tehát annyit jelent, mint az adatokat bizonyos szétszórtságból együtt tartani.
Amit tanult és amit tud, nem a hivatalok szűk csatornájába fogja önteni, hol színtelen keverék lesz belőle, és ami érték van benne, az lesüllyed a fenekére. Gondolatait maga akarja elvetni, a maga földjébe. Látni akarja, amikor azok életre kelnek, és maga akar azokról szüretelni!
Akkor derül csak fény az igazságra, amikor készen állsz befogadni azt. Amikor szükséged van rá ahhoz, hogy megtehesd a következő lépést az utadon a végzeted felé. Eddig nem volt szükséged erre a tudásra. Ennélfogva csak azt láttad, amit tudnod kellett, semmivel sem többet. Minden egyes lépésből egy másik következik.
– A véletlen – mondta – a tudás növekedésével egyenes arányban csökken: én teljesen kiküszöböltem.
A történelem az emberiség emlékezete, múltjának krónikája. Az ilyesfajta tudás szükségszerűen szelektív és korlátozott.
Az én-ről való teljes elfeledkezés a leghatásosabb eszköz a tudás elnyerésére.
Egyetlen jó létezik csak: a tudás, és egyetlen rossz: a tudatlanság.
Ha úgy vélekedünk, hogy kutatni kell, amit nem tud valaki, akkor jobbak vagyunk és bátrabbak és kevésbé restek, mint ha úgy vélekednénk, hogy amit nem tudunk, azt nem is lehet megtalálni, és nem is kell keresni.
Az igazi bölcsesség tudni azt, hogy nem tudunk semmit.
Bármit mondjanak a buták: Kincs a tudás.
Azon gondolkozom […], hogy mennyivel okosabbak vagyunk valahányszor kijövünk egy könyvtárból, mint amikor bementünk.
Nem fontos, hogy másoknál okosabbak legyünk. Elég, ha egy nappal előbbre látunk náluk.
Mert az emberi ész nem a puszta sokat tudás hiúságától ösztönözve, hanem saját szükségletétől hajtva ellenállhatatlanul halad előre oly kérdésig, melyekre az ész semmiféle tapasztalati használata vagy belőle merített elvek nem adhatnak feleletet.
A szakértő olyasvalaki, aki már nem gondolkodik – tud!
Az ember hatalmas könyv, amelyben minden meg van írva, azonban a sötétség és a fátyol megakadályozzák az embereket abban, hogy elolvassák magukban a tudást.
A tudás gondolkodni tanít, a gondolkodás pedig elvezet a hatalomhoz.
Az nem baj, ha még sok mindent nem tudsz, az a baj, ha nem tudod, hogy nem tudod.
Tudom, hogy megdöbbentően tudatlan vagyok. Vizsgázhatnék az egyetemen, de akármelyik vizsgán megbuknék. Ennél rosszabb: kincsként őrzöm tudatlanságomat; kényelmesnek érzem. Nem felhőzi be naivitásomat, szellemem egyszerűségét, azt a képességemet, hogy gyermeki módon csodálkozzam a természeten és felismerjek egy csodát még akkor is, ha mindennap látom. Ha 71 évemmel még ások a tudás hegyében, ezt ezzel a gyermeki magatartással teszem. “Boldogok a lelki szegények, mert övék a mennyeknek országa” – mondja a Biblia; “mert képesek megérteni a Természetet” –mondom én
