A közélet túl van terhelve a politikusok szónoklásaival. Parlamentben, alsó- és felsőházban, az országgyűlésen kívül egyesületekben, kongresszusokon, országos ünnepélyeken, amelyekből naponta kijut egynéhány, párt- és választói gyűléseken, városok és vármegyék közgyűlésein naponta tömegesen hangzanak el többé-kevésbbé politikai tartalmú beszédek, amelyeket ma már az újságok is pártállás szerint jórészt csak kivonatosan közölnek, az olvasóközönség pedig fásultságában már alig olvas.
Kapcsolódó személyek / kategóriák
Ma az a legnagyobb államférfiú, akiben leginkább ki van fejlődve a képesség: villámgyorsan és jól alkalmazkodni az adott helyzetekhez s megtalálni a modus vivendit olyan körülmények között, amelyben mindenki, külföld és belföld, ellenségeink és jóbarátaink, sőt még mi magunk is lehetetlenné tesszük a magunk életét.
Bethlen István leszámolt a liberalizmussal is. Ebben a kérdésben a legjobb magyarok is két táborra szakadtak; az egyik tábor minden bajt, amely ötven év óta érte a nemzetet, a liberalizmus rovására ir, a másik minden baj orvosságát a liberalizmustól várja. Hogy kinek van igaza – azt óvatosan és okosan kell eldönteni; minden attól függ, hogy mit értünk liberalizmus alatt.
Magyarázzam, hogy én éppoly liberálisnak érzem és tudom magam, mint bármikor, s a körülmények változhattak, de az én liberalizmusom egy hajszálnyit nem változott? Ha bizonyos tekintetben nem elégítettem ki a szocialisták kívánságait, az éppen azért volt, mert liberális miniszter voltam s a szervezetek iránt nem lehettem a szembehunyásig elnéző, mert sok hibát és visszaélést láttam a szervezetekben.
(Nyugat, 1912/14)
Ahhoz, hogy bizonyos államok és nemzetek önállóak legyenek s bizonyos hatalmuk legyen: az kell, hogy valóban meg legyen ez a hatalmuk, valóságos erejükben gyökeredzően. Márpedig az a harmadik államtest, melyre a trialista ábránd gondol, nevetséges kicsiség volna úgy Ausztriához, mint Magyarországhoz képest. Nem bírná velük a versenyt felvenni – azonfelül magában is egészségtelen alakulat volna.
(Nyugat, 1912/14)
Úgy nyerjen a Tisza választást, ahogy az ukránok visszafizetik majd a hadikölcsönt. Ezt az EU-nak kell majd visszafizetni a bankároknak. Azt is mondják, majd legyőzik az oroszokat, akik majd jóvátételi kötelezettséggel visszafizetik. Napóleon és Hitler is próbálkozott Oroszország legyőzésével, nekik nem sikerült. Berlin tornyain lobogtak vörös zászlók.
– mondta a háborúellenes gyűlés békéscsabai állomásán, a 2026. április 12-i országgyűlési választás hivatalos kampányának első napján.
A magyar népköztársaság elnöke, Károlyi Mihály gróf azt mondta: »Finis Hungariae« ― ezt is csak azért mondhatta, mert a vörös szín vakító fényétől nem látta a nemzeti erkölcs és hazafiúi reménység zöld színét.
-részlet az 1918 december 12-én, a Honvédelmi Minisztérium épületének erkélyén mondott beszédéből.
A Szálasyval való beszélgetéskor úgy éreztem, mintha tükörbe néztem volna, mintha önmagamat láttam volna mint vezérkari századost.
– mondta Szálasy felettesének, miután 1931. augusztus 25-én Gömbös kérdőre vonta Szálasi Ferencet, egy, a politikai rendszer megdöntésére irányuló szervezkedésben való részvétel vádja miatt.
Aki képviselő akar lenni, az ismerje és érezze a magyar nép lelkét, aki képviselő akar lenni, az magyar legyen teljes egészében, mert különben olyan tendenciák kapnak lábra, amelyek veszélyesek a nemzet szempontjából, és olyan úgynevezett korszellemek fognak uralkodni felettünk, amelyek tulajdonképpen teljesen ellentétesek a magyar nép pszichéjével.
– mondta az 1925. évi választójogi törvény vitájában.
Aki nem generációkon keresztül lakik ebben az országban, akinek vérségénél, atavisztikus átöröklésénél fogva nincs érzéke a nemzet nagy kérdései iránt, aki csak máról-holnapra jön az országba, annak választójogot nem adok és ennek megválasztása ellen védekezem.
– javasolta az 1925. évi választójogi törvény vitájában.









