A végső ok nem igazi mivoltában hat, hanem aszerint, ahogy megismertük.
A dolgok nem objektív valóságuk szerint tesznek bennünket boldogokká vagy boldogtalanokká, hanem a róluk alkotott szubjektív képzetünk.
Igen gyakran megtörténik, hogy ha az ember kellőleg figyelembe nem veszi a körülményeket, éppen az ellenkező célnak szolgál kezére, és éppen az ellenség nevet azon leginkább.
Életünkben a dolgok körülbelül kilencven százaléka rendben megy, és tíz százaléka rosszul. Ha boldogok akarunk lenni, akkor a rendben levő kilencven százalékra kell koncentrálnunk, és el kell felejtenünk a maradék tízet. Ha idegesek akarunk lenni, keserűek és gyomorbajosak, akkor a tíz százalék bajra kell koncentrálnunk, és figyelmen kívül kell hagynunk a csodálatos kilencven százalékot.
Így beszél
a zsolna is, ha férget fog magának,
Féltékenyen körülnéz, s azt hiszi,
Hogy a világon ez a legjobb falat,
Míg a galamb undorral néz reá.
Az ember is üdvét csak önmaga
Találja fel – sokszor tán éppen ott,
Hol másik társa poklot alkotott.
Ha (…) mindenki beteg vagy bolond volna, és csak ketten-hárman lennének egészségesek vagy józan eszűek, az utóbbiakat tartanák betegeknek és bolondoknak, s nem az előbbieket.
Az élet legjobb részei azok, amikor az ember nem csinál semmit, csak vakarózik, csak nyammog. És ha azt mondjuk, minden értelmetlen, akkor nem lehet minden értelmetlen, mert ha tisztában vagyunk vele, hogy minden értelmetlen, akkor az, hogy tisztában vagyunk ezzel, már némi értelmet ad az egésznek. Értik, amit mondok? Amolyan optimista pesszimizmus ez.
Ha hiszek vágyaimnak, örökké koldusszegény maradok, hisz világom fókuszában mindig az áll majd, ami nem az enyém. Ha eloszlatom vágyaimat, megszűnik bennem mindennemű hiányérzet, s amint nem hiányzik semmi, máris a világ minden kincsének birtokosa vagyok.
A lágyság erősebb, mint a keménység, a víz erősebb, mint a szikla, a szeretet erősebb, mint az erőszak.
A német filozófus, Friedrich Nietzsche úgy hitte, az erkölcsiség mindössze az alsóbbrendű emberek hordáinak kitalációja, amelynek segítségével korlátozhatják a felsőbbrendűeket. Nem árt tudni, hogy szifiliszben halt meg.
Van ám a szegénységnek sok előnye. Lelki: az az erő, szorgalom, akarat, ami nélkül nagyot nem mívelhetünk, ritkán van meg jólétben felnőtt gyermekben. Neki nincs miért küzdeni, mindent készen kap anélkül is. Testi: az egyszerű, szűkös táplálkozás hasznosabb a testnek, mint a gazdagok bő, kényes, válogatós étrendje.
Ha nem tetszik valami, változtass rajta. Ha nem tudsz rajta változtatni, változtass a hozzáállásodon.
Ne feledd, barátom, nem az a fontos, ami történik, hanem az, hogy hogyan reagálsz rá! A hozzáállásod határozza meg, hogy mit csinálsz az akadályból, dobbantót vagy gátat.