Ha tettet elmulaszt valaki
láthatatlanul ott van
az a másik
aki megteszi.
Az emberek úgy beszélnek az álomról, mintha az az éjszaka és az alvás jelensége volna. Pedig jobban kellene tudniuk. Minden eredmény, melyet felmutatunk, önkecsegtetésünkből származik, és minden önkecsegtetés az álmokban ébred föl. Az álmodozás a munka enyhítése, a bor, mely a cselekvésben fenntart bennünket.
A célok nem csak azért szükségesek, hogy motiváljanak minket. Nélkülözhetetlenek, mert valójában azok tartanak bennünket életben.
A szenvedély kortalan érzés, amely erővel tölt meg, és át is alakít minket. Ha valamit szenvedélyesen csinálunk, akkor tökéletesen a jelen pillanatnak élünk.
Az élet lényege az, hogy éljünk, nem pedig az, hogy egy sarokban kuksoljunk, mert annyira félünk, hogy semmi újjal nem merünk próbálkozni, vagy annyira elfáradtunk és kiábrándultunk, hogy már nem is vesszük magunknak a fáradságot az életre.
A jó élet és az ifjúság titka: nyitottság, érdeklődés, lelkesedés, képesség a tanulásra, az új dolgok kipróbálására, új emberek elfogadására. Akármi történjék, mi legalább jól érezzük magunkat, és ha ilyenkor a megfelelő személy toppan be, annál jobb! Ha nem, akkor is mulattunk egy jót. Azt hiszem, akkor kezd véget érni az élet, ha bezárkózunk, feladjuk és korlátozzuk a választásainkat. Nem akarom, hogy ez történjék velem. Tovább akarom nyitogatni az új ajtókat mindhalálig, legyen az holnap vagy kilencvenkilenc éves koromban. Azon a napon, amikor nem nyitunk be egy új ajtón, és lemondunk ezekről az új lehetőségekről, akár bele is fekhetünk a koporsóba. Én legalábbis ebben hiszek.
Már elég az is, ha ellenállsz. A világ olyan, amilyen; de áldásod ne adjad hozzá. Ez az ellenállás lehet termékeny és nemes. Mindenesetre szükséges ahhoz, hogy nyomod maradjon a világban.
Abban a pillanatban, amikor beéred kevesebbel, mint amennyit megérdemelsz, még annál is kevesebbet kapsz, mint amennyivel beéred.
Csak az állja ki a próbát, aki rááll, hogy kipróbálja.
A cselekvés legyőzi az élet és a mindenség alján lappangó tunyaságot.
Az utazás lényege, hogy váratlan dolgok történjenek. Ez a kívánatos, ettől érdekes az egész. Alkalmazkodj a helyzethez, és próbáld meg kihozni belőle a maximumot.
Vannak ajtók, amik nem maradnak örökké nyitva. Az elszalasztott lehetőség soha nem tér vissza, és ha csak várakozol, az nem jelenti azt, hogy erős vagy, vagy azt, hogy igazad van. Néha csak annyit jelent, hogy félsz a változástól. Mindenkivel előfordul. Tudod, mire jöttem rá? Az élet túl rövid.
A sors nyújthatja segítő kezét, és általában meg is teszi, de nekünk is ki kell venni a részünket belőle.
Nem szabad közönyösnek és tunyának lenni: néha le kell hajolni és fölemelni azt a „nagyon sok mindent”, ami az úton hever.
Nem muszáj tudnod, hogyan kell énekelni. Elég, ha úgy érzed, akarod, és már megérte fölkelni.
Ha hittel és akarattal mész előre, irigyeid száma is megnő. De ne állj meg, folytasd az utad! Soha nem érnek utol!
Csalódás, ha valami nem sikerül, de az a teljes kudarc, ha meg sem próbálod.
Ha úgy érzed, képes vagy rá, képes is vagy. Ha úgy érzed, nem vagy rá képes, igazad van.
Bármilyen nehéz is megtenni valamit, amint egyszer sikerült, sokkal könnyebbé válik, ezért újból és újból meg fog történni. Előfordul, hogy egy hatalmas hegyet erős férfiak csak évszázadok kudarcba fulladt kísérletei után tudnak meghódítani, de pár évtizeddel később nagymamik andalognak majd fel rá teázni, később pedig visszamennek megkeresni a szemüvegüket.
Néha nincs idő másra, csak egy nagy ugrásra. Néha az ember meg kell bízzon a tapasztalatában, az intuíciójában és a felfogóképességében, és nekifutásból kell ugrania.
