Csak azok a pillanatok a megismerés pillanatai, amikor minden ítélkezés és kritika elhallgat bennünk.
Nem kétséges, egyetlen retorikai vagy költői mű sem önnön minősége alapján ítéltetik meg, hanem sokkal inkább azon hatás alapján, amelyet olvasóira gyakorol, mégpedig oly módon, hogy amikor az olvasó ítéletet alkot róla, nem magát a művet veszi alapul, hanem mintegy saját személyiségéből indul ki.
A dicsérő kritika legyezi a hiúságom, melengeti a szívemet. A negatív véleménynek – ha nem buta, rosszindulatú akadékoskodás, akkor -, legyen az akár nehezen feldolgozható, örülök. Mert az már nem is kritika, hanem jó tanács.
Soha ne kritizálj nyilvánosan senkit vagy semmit, hacsak nem morális vagy etikai kérdésről van szó! Minden negatív dolog, amit kimondasz, legalábbis képes tönkretenni valakinek a napját, vagy ami még rosszabb, összetörni a szívét, vagy egyszerűen csak egy jövőbeni lehetséges szövetségesből olyasvalakivé változtatni, aki soha nem fogja tudni elfelejteni, hogy undok vagy igazságtalanul kritikus voltál vele.
A kritika, bármilyen könyörtelen is, a szeretet kifejeződése, nem pedig az ellenségességé.
Ha egy ember csak a rosszat sorolja a jó meglátása nélkül, akkor az elfogultság miatt hiteltelenné válik a kritikája.
A kritika csak akkor objektív kritika, ha önmagát kritizálja a legszigorúbban.
Semmi sem zárja ki egymást annyira, mint szeretet és kritika.
A kritika mindig felette szükségesnek tartja, hogy amit meg nem ért, azt halálos ellenségnek tekintse.
Nem hittem, hogy filmjeim tetszeni fognak a kritikusoknak. Azok a rendezők, akik filmjeikkel provokálnak, nem számíthatnak a bírálók jóindulatára







