De hisz lehet talán még! a hold ma oly kerek!
Ne menj tovább, barátom, kiálts rám! s fölkelek!
Végül minden álom megtalálja a maga formáját: minden szomjúság számára van hullám, minden szív számára szerelem.
Bár bánat a szívnek távoli dolgok után vágyódni, vágyaidat ne tekintsd hiábavalónak: ami mára megvalósult, tegnap még képzelet volt.
Ha mindent megtettél, amire képességeidből telik, ember vagy. Ha mindent megtettél, amit akartál, akkor isten.
Nem az adottságaitok, hanem a viselkedésetek határozza meg nagyságotokat, amelyeken a lelki erőtök egy kicsit javíthat.
Keskeny és csúszós volt az ösvény. Az egyik lábam kicsúszott alólam, és letaszította a másikat az útról. De talpra álltam és azt mondtam magamnak: „csak megcsúsztam – nem estem el…”
Mindannyiunkban ott él a felelősségérzet, hogy folytatnunk kell, mindannyiunknak kötelessége, hogy küzdjünk.
A nehézség leküzdéséhez kell egy kis idő, a lehetetlenhez valamivel több.
Az élet egyikünk számára sem könnyű, de nincs semmi baj, ha az embernek van kitartása, s főleg önbizalma. Hinnünk kell, hogy tehetségesek vagyunk valamiben, és azt a valamit bármi áron is el kell érnünk.
A legkeményebb acélt képtelenség meghajlítani, azt csakis megtörni lehet.
Csoda akkor tud megszületni, ha rengeteg piszlicsáré meló van benne.
A nagy táncosok nem a technikájuk, hanem a szenvedélyük miatt váltak naggyá.
Nem számolom a felüléseket, én csak akkor kezdem el számolni, amikor már fáj, amikor már nem bírom tovább, (…) mert ez az, ami igazán számít. Ez tesz téged bajnokká.
Mélyen élt bennem a meggyőződés – és ennek nagyon sokat köszönhettem -, hogy átlagos tehetséggel és átlagon felüli állhatatossággal szinte minden elérhető.









