Hagyjuk a dolgokat a maguk útján menni, és majd meglátjuk, hogy Isten milyen jövőt szán nekünk.
Isten idézetek
Ha Isten azt akarta volna, hogy minden ember egyenlő legyen, mindenkinek a lábára járógépet rakott volna.
Ha minket Isten teremtett a képmására, ki teremtette őt?
Napsugarak zúgása, amit hallok,
Számban nevednek jó ize van,
Szent mennydörgést néz a két szemem,
Istenem, istenem, istenem,
Zavart lelkem tegnap mindent bevallott:
Te voltál mindig mindenben minden.
Az ember minden életkorához más-más nyugtalanságot rendelt az Úr.
Ha meg akarod nevettetni Istent, mesélj neki a terveidről.
Nincs hitványabb istengyalázás, mint az, amikor a különféle egyházak azt állítják a háború közben, hogy a Mindenható az oldalukon áll. Isten nem hiheti, hogy mindkét oldalnak igaza van. Isten nem lehet egyszerre a Szeretet és a gáztámadás patrónusa.
Az isten eszméje a kultúrával együtt változik: egy pásztornépnél békés időkben az Isten a Jólelkű Pásztor volt, háborús időkben a Csata Istene, mikor pedig virágzott a kereskedelem, akkor az Igazság Istene, aki az egyenlőséget és a kegyelmet porciózta a mérlegen. Ma, a gép kreativitás korában, az Isten H. G. Wells „Nagy Hiányzója”, mert egy olyan emberiségnek, amelyik képes saját atombombákat gyártani, nincs szüksége kreatív istenre.
Minden várhat, csak Isten keresése és egymás szeretete nem.
Isten nem a kitüntetéseidet, az okleveleidet és a diplomáidat, hanem a sebeidet fogja nézni.
Nincs igazi különbség isten és ember között; szinte észrevétlenül olvad egyik a másikba.
Ha olyan tökéletes az alkotása, miért akarja tőle Isten, hogy térdre boruljon?
Bizodalmad legyen az Úrban teljes elmédből; a magad értelmére pedig ne támaszkodjál.
Minden te útaidban megismered őt; akkor ő igazgatja a te útaidat.
Nem hiszek abban, hogy minden fohász meghallgatásra talál, de abban igen, hogy Isten figyel.
Amit meg kell tanulnunk, az mindig ott van a szemünk előtt, csak alázatosan és figyelmesen körül kell néznünk, hogy meglássuk, mit akar tőlünk az Isten, és melyik a legjobb lépés, amit a következő pillanatban tehetünk.
Azon gondolkodom néha, hogy megbocsátja-e valaha az Isten azt, amit egymással teszünk. Aztán körbenézek, és rájövök, hogy Isten már rég itt hagyott minket.