Ami hazugság, összesen három napig tart ki. Egyedül az igazság méltó az emberhez. Az igazság megtart. Szomorkodni kevés. Van abban valami makacs butaság.
Van a kimondott szöveg, amit a fülünkkel hallunk és az eszünkkel értünk – és van a „szövegalatti”, vagyis a lényeg, amit nem hallunk és nem értünk. Vagy nem akarunk érteni! Ilyen is van. Hogy az ember lelki lustaságból, gyávaságból vagy érdekből nem akarja megérteni, amit a másik valóban üzen neki – inkább elhiszi a hazugságot.
A jóindulattal kevert hazugság jobb, mint a bajt szerző igazság.
A fülbe súgott hamis szó nagyobb erővel bír, mint az egyenesen kimondott igazság.
Kétségbeesetten megpróbáltam addig nyújtani, csavargatni az igazságot, míg úgy el nem görbült, hogy már hazugság lett belőle.
Az igazat bármelyik bolond képes elmondani. De jól hazudni, ahhoz tehetség kell.
A legtöbb ember inkább elfogad egy valószínű hazugságot, mint egy valószínűtlen igazságot.
Az igazság furcsább, mint a koholmány, de csak azért, mert a koholmánynak meg kell maradnia a valószerűség keretei között; az igazságnak nem.
Az igazmondást kevés dolog indokolja, a hazugságnak viszont végtelen sok oka lehet.
Az igazmondó ajak megáll mind örökké; a hazugságnak pedig nyelve egy szempillantásig.
Jobb, ha már most megjegyzel egy nagyon fontos igazságot, hogy amikor úgy alakul a helyzet, először ez jusson eszedbe. Az emberek egész életedben mindenfélét hajtogatnak, információk, utasítások és tanácsok tömegével tömik a fejedet. És mindannak, amit mondanak, legalább a kilencvenöt százaléka tévedés! (…) Ez az emberi élet legalapvetőbb ténye. (…) Az emberek tele vannak téves információkkal. Így persze nehéz eldönteni, kinek higgyünk.
Két csapdát kell elkerülnünk az igazsághoz vezető úton. Az egyik, ha nem megyünk végig, a másik, ha el sem indulunk.
Az életben egyáltalán nem az a fontos, hogy az embernek igaza legyen, hanem az, hogy a maga dolgát előbbre vigye.
Hazugságra pedig ne kényszerítsetek
és ne hajszoljatok odáig
hogy az igazat kelljen kimondanom.