Gyógyulás során van egy határ. Eljön az a pont, amikor az idő múlása már nem tényező: eljutunk odáig, ameddig el lehetett.
A zene gyógyítja a sebeket, amiket az orvosság sosem.
A gyógyulás nem egyenlő azzal, hogy elfelejtjük a történteket vagy azt, milyen volt korábban az életünk. Azt jelenti, hogy bármilyen furcsának vagy rettenetesnek tűnik is épp az életünk, megy tovább, és nekünk is vele kell tartanunk.
A gyógyulás arról szól, hogy felállunk, kiegyenesedünk, és mások szemébe nézve nyugodtan így szólunk: „Megvan a saját véleményem, és nem probléma, ha nem értesz egyet velem!”
Legalább próbáld ki, milyen érzés megsemmisíteni a sötét érzéseket, amelyek visszahúznak. Merd vállalni a fájdalmad, hogy végre a gyógyulás útjára léphess! El kell merülnöd a mélyben, hogy azután megerősödve kiemelkedhess belőle.
Türelmetlenné válunk a sok „gyors” dolog között élve. Pedig az idő kulcsfontosságú tényező. Lehet, hogy bizonyos dolgokat megmanipulálhatunk, de vannak, amiket nem. A gyógyulás is ilyen.
A gyógyulás az, amikor nap mint nap felkelünk, és önmagunknak szenteljük magunkat. Ennek a gyakorlatnak nincs vége, nincs célvonala. Sosem érünk a végére. A folyamat egészen addig zajlik, amíg itt vagyunk ezen a Földön.
Ha tovább akarsz menni a gyógyulás útján, akkor nem szabad számon kérni magadon azt, hogy jelen pillanatban hol tartasz. Nem ítélheted el magadat amiatt, mert nem jutottál oda hamarabb.
A gyógyulás nem egyetlen esemény vagy aktus. A gyógyulás egy folyamat révén, magában a folyamatban áll elő.
Azok, akik nem futnak el az emberi fájdalmak elől, hanem együtt érzően érintik meg őket, gyógyulást és új erőt hoznak. Ellentmondásnak tűnhet, ám a gyógyulás kezdetét a fájdalommal való szolidaritás jelenti.
A gyógyulás összezuhanások sora. Együttérzés. A tudat, hogy még ha a legjobb formádban vagy is, lesznek mélyrepülések. A gyógyulás az, amikor mindent kiadsz magadból, és azt mondod, azt hiszem, gőzöm sincs, mit csinálok, de akkor is megpróbálom. A gyógyulás ott kezdődik, ahol éppen vagy. Gyógyulás az is, amikor kizökkensz, de újra felkelsz, és tudod, hogy semmi sem veszett el. Senki nem jut úgy túl az életen, hogy ne szerezzen sebeket. Mindenki azon van, hogy minél többet hozzon ki a lehetőségeiből. Embernek lenni egyet jelent a tökéletlenséggel. Szóval csak nyugi! Légy kedves önmagaddal és a többiekkel is!
Egyébként a gyógyulás és a meggyógyulás között különbség van. Meglehet, hogy a kórházból az orvosi ellátással és a kezeléssel megelégedve és kedvező zárójelentéssel jössz ki, de mi haszna, ha nem gyógyult meg a kapcsolatod saját magaddal, ha felháborít a legkisebb nehézség is. Ha így áll a dolog, akkor nem gyógyultál meg. Ha nem nézed új szemmel ezt a teremtett világot, beleértve az embereket is, akkor nem gyógyultál ki magányodból. Egy valami még fontosabb: ha nem oldottad meg, legalább egy bizonyos mértékig az Istennek címzett „miért”-eket, akkor az egész terápiát újra kell kezdeni.
A függőségben előfordulhat visszaesés, de a gyógyulás eljön a folyamatos elkötelezettség hatására.
Betegségből gyógyulás idézetek, Drog idézetek, Gyógyulás idézetek
Nem is gondoltam volna, hogy a gyógyulás folyamata ilyen gyorsan képes beindulni, ha az embernek üres a feje, tele a hasa, és nem akarja elvágni a saját torkát bánatában.
Gyógyulás közben a létező és a lehetséges énjeinket öleljük magunkhoz.
Vannak kórok, amiket kifejezetten el kell titkolni a beteg elől. A gyógyulás érdekében. Nem szabad kitennünk a lelket a sokknak.
Az idő nem gyógyítja be a sebeinket. A gyógyulás azon múlik, mihez kezdtünk az időnkkel.
A gyógyulás bizonyos szempontból annak az elfelejtése, hogy meg kell védenünk magunkat a fájdalomtól.
A valódi gyógyulás egy olyan dekondicionáló folyamat, amely segít feloldani azokat a blokkokat, narratívákat és rugalmatlanságot, amelyek megakadályoznak abban, hogy boldogok legyünk. A gyógyulás önmagunk megismerésével és szeretetével kezdődik. Amikor látjuk és érezzük, hogy mennyi mindent hordozunk, világossá válik, hogy itt az ideje elkezdeni gyakorolni az elengedést.
A gyógyulás folyamata ritkán egyenes vonalú, és teljesen rendben van, ha olyasmi miatt sírsz, amiről azt hitted, hogy már túl vagy rajta.
