Értéktévesztésben él a legtöbb ember, a hatalmat és a pénzt istenítik. Mindkettő lehet fontos, de ez pusztán jóleső illúzió. Abszurditás azt hinni, hogy ez az életünk értelme. Átutazóban vagyunk itt valamennyien, és azért születtünk, hogy tapasztalatokat szerezzünk, boldogok legyünk és másokat is boldoggá tegyünk.
Élet értelme idézetek
23 idézet
Az ember célja mi a földön?
Legyen önmaga: – röviden –
s csak magamagával törődjön.
De úgy, uraim, élhet-e,
ha mást szolgál, mint egy teve?
Semmi értelme nincs a létnek. Kizárólag az egyén, aki már egyszer megszületett, az, aki értelmet tud adni a létnek. Beleélni csak úgy a világba… annak végképp nincsen értelme. De ha énnekem van egy olyan célom, hogy más embernek hasznára lehetek, akkor van értelme, és csak akkor van értelme.
Nem tudok tudóshoz méltó, biológiai választ adni arra a kérdésre, hogy mi az értelme az egyedi ember létének, és arra sem, hogy az emberiség létének mi a célja.
Vannak napok, amikor azzal a gondolattal ébredünk, hogy jó élni. Ha mindenki állandóan ilyen jókedvű lenne, az élet értelmének kérdése soha nem merülne fel bennünk vagy beszélgetéseinkben.
Az életnek csak úgy van értelme, ha valami hatalmas gondolat szolgálatába állítjuk.
Az embereket annyira lefoglalja az élet, hogy soha nem állnak meg elgondolkodni a miérten.
Aki nem csupán a pillanatnak szeretne élni, hanem tudatosan vállalja az emberi létet, legelemibb szükségletének és legnehezebb feladatának azt tekinti, hogy megtalálja élete értelmét. Köztudott, hogy sokan, akiknek ez nem sikerül, elvesztik életkedvüket, és lemondanak a keresésről is. Az élet értelmének felismerése nem hirtelen következik be egy bizonyos életkorban, és nem is az évek számán alapuló érettség hozza magával. Ellenkezőleg: épp az élet lehetséges vagy kívánatos értelmének biztos felismerése az, ami az ember lelki érettségének meglétét bizonyítja. Ez pedig hosszú fejlődés eredménye: minden életkorban keressük, és minden életkorban meg is találunk valamit az élet értelméből – szellemi képességeink mindenkori fejlettségének megfelelően.
Az antik mitológia felfogásával ellentétben, a bölcsesség nem úgy pattan ki az emberből, mint Athéné Zeusz homlokából, vagyis nem teljesen kifejlett állapotban jön világra, hanem irracionális kezdetekből alakul ki, apránként, fokról fokra. A világban szerzett tapasztalatok alapján csak a felnőttkorban alakulhat ki az emberben az élet értelmének mélyebb felfogása. Sajnos túlságosan sok az olyan szülő, aki azt szeretné, hogy gyermeke ugyanúgy gondolkozzon, mint ő – mintha nem tudnánk, hogy az önmagunkról, a világról és az élet értelméről alkotott nézeteink éppoly lassan fejlődnek, mint testünk és szellemünk.
Az élet értelme, hogy képes legyek teljes lényemet minden és mindenki szolgálatába állítani. Hogy amikor szükséget tapasztalok, segítséggé váljak, s erre ne szándék vezessen, hanem adottság rendeljen, ne kényszer legyek, hanem lehetőség. Hogy önmagam bármivel vagy bárkivel való egységét megtapasztaljam, érvényesítsem, életem fókuszába helyezzem. Erre az élet minden nap lehetőséget nyújt. Ehhez pont elég egy élet.
Manapság az emberek nagyon sokszor nem tudják, hogy mit hordoznak magukban, lelkük mélyén, a szívükben. Sokszor olyan bizonytalanná válik a földi élet értelme. Kételyek árasztják el az embert, és kétségbe is tud esni. Engedjétek tehát – kérlek benneteket, alázattal és bizalommal kérlek -, hagyjátok, hogy Krisztus beszéljen az emberekhez. Egyedül nála vannak az élet, az örök élet igéi.
Az élet értelme maga az élet. Az élet pedig: világot teremteni és szeretni.
Az élet értelmetlen úgy, ahogy van, de épp ez az értelme, hogy nincs neki értelme, mert olyan az élet, mint amikor a gyerekek az új cipőjükben a térdig erő pocsolyában ugrálnak, észszerűtlen, de jó buli, kár lenne kihagyni.
Az élet értelme nem a halálon túli valami, jutalom vagy büntetés, örök, émelygő édelgés a jóknak, pokol a rosszaknak. A halálon túl nincsen semmi.
A világ, amelybe beleszületünk, durva és borzalmas, de egyúttal istenien szép is. Vérmérséklet dolga, ki mit hisz túlsúlyban levőnek: az értelmetlenséget vagy az értelmet. Ha az értelmetlenség abszolút mértékben túlsúlyba kerülne, akkor magasabb fejlődési fokon egyre nagyobb mértékben szűnne meg az élet értelme. De nem így van – legalábbis szerintem. Mint minden metafizikus kérdésnél, itt is valószínűleg mindkettő igaz: az élet értelem és esztelenség, vagy tele van értelemmel és esztelenséggel. Én pedig aggódva remélem: az értelem kerül túlsúlyba és nyeri meg a csatá
Az élet értelme az élet valamennyi apró eseményében benne van. Jelen van a megteremtett formák és jelenségek végtelenségében.
Nem gondolom, hogy az élet értelmének kérdését egy megoldásra váró feladatként kellene elképzelnünk. Van az élet, és vagyok én. Bármi megtörténhet.










