A sikert nem érdemes hajszolni, hanem magunkhoz vonzani, azáltal, hogy vonzó egyéniségre teszünk szert a személyiségfejlesztésünk révén.
Amit „hibaként” könyvelünk el magunkban, nem egyszer személyiségünk megkülönböztető jegye. Ettől válunk egyedivé és páratlanná. A természet sohasem ismétli önmagát.
Sokaknak az a legnagyobb félelmük, hogy egyszerűen nem mernek önmaguk lenni.
Mind különbözőek vagyunk, és épp ettől tud pompás színekben ragyogni a világ.
A lelkem mélyén egy lázadó vagyok. Bármikor, amikor valaki azt mondja, hogy a trend ilyen vagy olyan, én az ellenkező irányba megyek. Utálom a trendek gondolatát és utálom az utánzást. Az egyéniséget tisztelem.
Az, hogy valaki különc, egyáltalán nem hiba, sőt ellenkezőleg, néha éppen a különc vonzza a nőket.
A kiválóság, a tömegből való kiemelkedés már önmagában tragikus vétség. A világ a „szürke” emberek számára teremtetett. Az egyéniség lázadás.
Gyűlölöm, amiért úgy kezelnek, mintha kevesebb volnék náluk, csak azért, mert megváltoztam. Gondolom, bűn, hogy nem vagyok „olyan, mint ők”.
Ne mások mondják meg, miről mit gondoljak, nem alattvaló vagyok, hanem felnőtt állampolgár, saját életem van, saját meggyőződésem, és eszerint akarok élni. A dalaim, magán- és közügyeinkről egyaránt, ezt tükrözik.
Ne hasonlítsd össze magad senkivel – a másik személy nem te vagy, te nem a másik személy vagy. Engedj másokat létezni, és lazulj bele a saját lényedbe. Kezdd el élvezni, bármilyen vagy.
Néha az egy szobában együtt lévő emberek személyisége hoz létre valamit.
Bárki vagy és bárhonnan is származol, kinyilváníthatod, hogy igenis híres vagy, ha megvan a magadhoz illő stílusod, valamint a művészetről és a világról alkotott véleményed.
Nemcsak hogy nincs semmi baj azzal, ha valaki önmagát adja, de ez a legfontosabb dolog a világon.
Soha ne hagyd, hogy bárki a világon azt mondja, hogy nem lehetsz az, aki lenni akarsz.
Mindig is különc voltam. Festettem, olvastam, és nem utáltam a nigge*eket.
Nem szabad, hogy a nő, mint olyan, a férfiak által élje az életét; önmagában legyen a teljes egész.
A legkevesebb cselekedet tipikus, és kizárólagosan jellemző arra, aki tette; és ha meggondoljuk, milyen kevés személyiség van a legtöbb emberben, akkor beláthatjuk, hogy egyetlen tett csak nagyon ritkán jellemző egy emberre.
Ha ezt olvasod, akkor ez a figyelmeztetés neked szól. Minden szó, amit itt olvasol, elvesz egy másodpercet az életedből. Nincs más dolgod? Annyira üres az életed, hogy őszintén: nincs semmi más ötleted, mivel töltsd ezeket a perceket? Vagy a bárminemű „hatalomtól” általában tátva marad a szád, és tiszteled és hitelesnek tartod azt, aki ezt tőled megköveteli? Mindent elolvasol, amit elvárnak, hogy elolvass? Mindig azt gondolod, amit elvárnak, hogy gondolj? Lépj le a kéródból. (…) Mondj fel a munkahelyeden. Köss bele valakibe. Bizonyítsd be, hogy élsz. Ha nincs igényed rá, hogy ember legyél, statisztikai adat leszel. Figyelmeztettelek.
Legjobban az tiszteli stílusomat, aki általa tanulja legyűrni mesterét.
Szerintem remek, ha a gyerek jobban viselkedik idegenek társaságában, mint otthon. Ez azt jelenti, hogy otthon önmaga lehet.