A feledés homálya. Sötét, csöndes és befejezett. Ráleltem a szabadságra. A teljes reménytelenség volt a szabadság.
Harcosok klubja
amerikai filmdráma (1999)
főszereplők: Brad Pitt, Edward Norton
Mi, fogyasztók vagyunk az életszínvonal-megszállottság melléktermékei. Bűnözés, éhezés, szegénység? Ezekkel nem törődünk. Mi izgat minket? A színes magazinok, televízió, az 500 csatorna, egy név az alsógatyánkon.
Elutasítom az anyagi javak fontosságát hangsúlyozó értékrendet.
Idővel mindenkinek nullára csökken a túlélési esélye.
Nem a munkád vagy, és nem is a bankbetéted. Nem a kocsid vagy, és nem a tárcád tartalma. Nem egy menő ruha vagy. Egy bohóckodó ganajkupac vagy a világon.
Ne akarj mindent megszerezni! Ne akarj tökéletes lenni! Te egyszerűen csak élj a világba, hadd jöjjön, aminek jönnie kell!
Amit birtokolsz, az birtokba vesz.
Ha ezt olvasod, akkor ez a figyelmeztetés neked szól. Minden szó, amit itt olvasol, elvesz egy másodpercet az életedből. Nincs más dolgod? Annyira üres az életed, hogy őszintén: nincs semmi más ötleted, mivel töltsd ezeket a perceket? Vagy a bárminemű „hatalomtól” általában tátva marad a szád, és tiszteled és hitelesnek tartod azt, aki ezt tőled megköveteli? Mindent elolvasol, amit elvárnak, hogy elolvass? Mindig azt gondolod, amit elvárnak, hogy gondolj? Lépj le a kéródból. (…) Mondj fel a munkahelyeden. Köss bele valakibe. Bizonyítsd be, hogy élsz. Ha nincs igényed rá, hogy ember legyél, statisztikai adat leszel. Figyelmeztettelek.
Hiába tollas a hátad, ha nem tojsz tojást.
Az inszomniásnak látomás a világ, távoli vízió. Minden a másolat másolatának másolata.
Szánalmas vagy! Nézd meg, mit csinálsz! A mélypontot elérni nem hétvégi kirándulás és nem is jógakurzus. Ne kapaszkodj bele mindenbe! Engedd már el magad végre!
Szokás mondani, hogy azt bántod, akit szeretsz. Ez fordítva is igaz.
Végre szabad voltam – felszabadított a reménytelenség.
Gondoltál már arra a lehetőségre, hogy Isten nem szeret téged? Nem kellesz neki, sőt, több mint valószínű, hogy egyenesen gyűlöl. De nem ez a legnagyobb baj. (…) Hanem az, hogy ő se kell nekünk.
Reklámok parancsára kocsikra gyűjtünk, melózunk, hogy legyen pénzünk a sok felesleges cuccra. A történelem zabigyerekei vagyunk. Nincs se célunk, se helyünk. Nincs világháborúnk, se válságunk. A mi háborúnk szellemi háború, a mi válságunk az életünk. A tévé elhitette velünk, hogy egy szép napon milliomosok, filmcsillagok és rocksztárok leszünk. Pedig nem leszünk. Erre lassan rádöbbenünk, és nagyon-nagyon berágunk.
Olyan élet ez, ami percről percre véget ér.
Csak akkor tehetsz meg mindent, hogy ha már semmid sincs.
