Az ostobaság kedveli a tömeget, az értelem egyedül tör utat magának.
Tudás idézetek
Valójában mindenfajta tudás egyszerűen csak önmagunk ismerete.
A tanulás felfedezés, tudatlanságunk okának felfedezése: felfedezzük azt, ami bennünk van. Miközben felfedezünk, szabadjára engedjük képességeinket, a szemünket, hogy megtalálhassuk a lehetőségeinket, hogy megláthassuk, mi történik valójában, hogy felfedezhessük, hogyan tudjuk felnagyítani az életünket, hogyan találjuk meg azokat az eszközöket, amelyek segítenek a mindennapokban és a fejlődésben. Nem kell rohanni „megjavítani, rendbe hozni” a dolgokat, épp ellenkezőleg, az állandóan zajló folyamatokat gazdagítsd megértéssel, és minél többet igyekezz megtalálni a tudatlanságod okai közül.
Az utazás és az emberiesség tanította nekem a legtöbbet. Segítettek megérteni az emberiség közös nevezőjét. Az értékeket.
A megismerés minden lét talpköve és fundamentuma.
Minden okos ember példaképem. Nemcsak üzleti okosságra gondolok, hanem a tudomány, a művészet, a társadalom kiemelkedően okos képviselőire is. Mindenkire fölnézek, aki a szorgalmával, a tudásával, a tehetségével elért valamit.
A hatalmon lévőknek megvan a tudásuk, de nincsenek tisztában azzal, mi kell ahhoz, hogy mindenki másnál nagyobb hatalomra törjenek. És hogy mi kell hozzá? Elsőként szerezni meg a tudást.
Minden tudás forrása a szenvedés.
René Descartes francia filozófus és matematikus arra a megállapításra jutott, hogy a tapasztalatunk az egyetlen olyan dolog, amelyben teljesen biztosak lehetünk, és minden egyéb, amiről azt hisszük, hogy tudjuk, pusztán ebből származó következtetés.
Minél több tapasztalattal rendelkezel és minél mélyebb a tudásod, annál több mindenre alapozhatsz.
Ahogy az ember tárgyi tudása gyarapodik, kialakul egy olyan sáv, amelyet nem fed le a tudomány, pontosabban nincsenek tudományos válaszok. Vannak földi ésszel meg nem magyarázható dolgok, ezen a problémán a hit tud átlendíteni. A kétségek nem szűnnek meg, de a hit segít abban, hogy ne essek kétségbe.
A tudás a tudomány kérdése, ezen a téren nem engedhető meg a legcsekélyebb képmutatás vagy elbizakodottság sem, csakis az ellenkezőjére van döntően szükség – a becsületességre és a szerénységre.
Az élet bonyolult kérdéseire csak bonyolult válaszok léteznek. És azok megértéséhez sajnos sokat kell olvasni és tanulni.
Az agyam csak vevő, az Univerzumban van egy mag, amelyből ismeretet, erőt és inspirációt szerezhetünk. Nem ismerem a mag titkait, de tudom, hogy létezik.
Egy tucat nyelvet tanulmányoztam, elmélyedtem az irodalomban és a művészetekben, a legjobb éveimet könyvtárakban töltöttem, mindent elolvastam, ami csak a kezem ügyébe akadt, Newton elveitől kezdve a Paul de Kock regényekig, és azt éreztem, hogy az életem legnagyobb részét elfecséreltem. De nem sokkal később rájöttem, hogy ez volt a legjobb dolog, amit csak tehettem.
Semmi nem ér semmit, csak ha valaki tanul meg tanul, és van pártfogója, meg a szerencse is kedvez: az ember nem is álmodja, egyszer csak azon veszi észre magát, hogy vagy bírópálcát nyomnak a markába, vagy püspöksüveget a fejébe.
Az út a boldogabb élethez a műveltségen keresztül vezet.
Az agy százszobás kastély, amiből csak két szobát fűtünk.
A technológia önmagában nem fogja nekünk megtanítani azt, hogyan is kellene azt használnunk.
A tudás hasonló a kézről kézre járó pénzhez. Az embernek részben joga van büszkélkednie vele, ha ő maga dolgozott anyagáért, ő készítette vagy legalább becsületesen szerezte meg a már elkészítettet. De ha ő semmi hasonlót nem tett, csak úgy kapta valamelyik járókelőtől, aki arcába dobta neki, milyen alapon büszkélkedhetne vele?