Soha nem volt bejárónőm. Nem elvi okból, nem vetem meg azt, akinek van, csak ismerem magamat, tudom, hogy mennyire kényes vagyok a rendre, a tisztaságra, és tudom azt, hogy ha más takarítana, vasalna, mosna, főzne helyettem, akkor nem érezném jól magamat otthonomban. Így aztán amikor hétfő hajnalban hazaértem Budapestről, mindig megtaláltam, mit kell még elintézni otthon. Amikor éjjel házimunkával pihentettem magam, bele sem gondoltam, hogy a panelházban, ahol éltünk, papírból vannak a falak, és egyáltalán nem biztos, hogy mások is hajnal 2 és 6 óra között élik életüket.
