Ha sikerül megnevettetnem az embereket, onnantól nyert ügyem van.
Azon a napon válik az ember igazán felnőtté, amelyiken először nevet magán tiszta szívből.
Egy komikus személy általában azért komikus, mivel nem tud erről. A komikum tudattalan. (…) A nevetés főképpen ebben az értelemben csiszolja az erkölcsöket. Arra késztet, hogy már most igyekezzünk annak látszani, aminek lennünk kellene, és amivé egy nap bizonyára leszünk is.
Az egyetlen gyógymód a hiúságra a nevetés, és az egyetlen fogyatékosság, ami nevetséges, az a hiúság.
Nevetni vagy pedig könnyezni; az mindegy az asszonyoknál.
Két nevetés után a világot, a problémáimat is másképp látom. Három nevetés után meg is tudom oldani.
Ez a nagyszerű a humorban: néha muszáj nevetni a dolgokon!
Semmi sem biztosít bennünket jobban a másik jó szándékáról, mint a nevetés.
A nevetés a legokosabb, legkönnyebb válasz, mindarra, ami furcsa; és akármi történjék is, az embernek megmarad a kényelme – az a csalhatatlan kényelem, hogy minden eleve el van rendelve.









