Bárcsak olyan könnyen megtalálhatnám az igazat, mint ahogy cáfolom a hamisat.
A hamisság végtelenül sok alakot képes magára ölteni, az igazságnak pedig csak egyetlenegy létezési módja van.
Az új igazságra mi sem ártalmasabb, mint a régi tévedés.
Az igazság olyan takaró, ami alól kilóg az ember lába, az ember hiába rángatja, valamije mindig kilóg alóla, akárhogy cibálja, valamije mindig fázni fog, attól fogva, hogy először felsírunk, egész addig, míg utolsót sóhajtunk.
Bízz azokban, akik az igazságot keresik, és kételkedj azokban, akik már megtalálták.
Nem lehet az igazság fáklyáját keresztülvinni a tömegen anélkül, hogy valakinek megperzselődne a szakálla.
Az emberek különbözőek,
de az igazság egy, és mindazok,
akik bármely területen utána kutatnak,
segítik egymást.
Nem kell megsértődni azon, hogy mások eltitkolják előttünk az igazságot, hiszen magunk is oly gyakran titkoljuk el önmagunk előtt.
A Szép: igaz s az Igaz: szép! – sohse
áhitsatok mást, nincs főbb bölcseség!
Bizonyos önálló munka nélkül egyetlen komoly kérdésben sem lehet megtalálni az igazságot, és aki fél a munkától, az maga fosztja meg magát attól a lehetőségtől, hogy az igazságot megtalálja.
Ha az igazság nem is szokott győzni – vagy nagyon ritkán -, azért minden igazságtalanságon fel kell háborodni, mert ha mindenki vállat von, nem áll meg a lábán a világ.
Nehéz elhinni valakiről, hogy igazat mond, ha tudjuk, hogy mi az ő helyében hazudnánk.
Az ember időnként belebotlik az igazságba, de legtöbbször feltápászkodik, és tovább megy.
A legegyszerűbb igazságok mindig éppen azok, amelyekhez a legkésőbb jut el az ember.
Akinek igaza van, annak nincs szüksége fenyegetésre, mert az igazság úgyis győzedelmeskedik. Hamissággal egyszer-kétszer átlábol az ember a patakon, de a nagy vizet nem ússza meg szárazon. Igazsággal viszont a tengeren is átkelhet.