Azt biztosan tudtam, hogy csak olyan férfi lehet a férjem, akinek megfog a lelke, s biztos lehetek benne, hogy nem rossz ember.
A házasság egy olyan könyvhöz hasonlít, amelynek az első fejezete lángoló költemény, a többi próza.
Az asszony nem cselekedhetik soha az ura tudta és hozzájárulása nélkül. (…) Ha a törvénynek ez a felfogása, hát akkor a törvény hatökör! Akkor a törvény hülye, kérem! Akkor a törvény agglegény, kérem! Ha a törvény szeme ezt látja, hát rosszul lát! És én csak azt kívánom neki, hogy a tapasztalat nyissa ki a szemét. A tapasztalat, uram! Ennél nagyobb büntetést nem kívánhatok neki.
– Te képzeld, a feleségem krumplipürét akart csinálni a rántott húshoz, de amikor kiment a kamrába krumpliért, összeesett, és meghalt.
– S te, mit csináltál?
– Há` rizst.
Egy nőnek nem szabad megakadályozni a szeretett férfit, hogy úgy éljen, ahogy mindig is szeretett volna. Nem szabad kisajátítani az egész életét. Persze ennek kölcsönösnek kell lenni, nem szabad, hogy egymás rabszolgáivá váljanak.
Csak egyetlenegy boldog házasságot mutass nekem! Egyetlenegyet! Ismersz-e valakit – van-e olyan férfi, aki nem lett volna sokkal boldogabb, ha rögtön az esküvő után elválik és a barátságot választja?
Létezik olyanfajta házasság, amelyben mindkét ember még szabadabbá válik, mint amilyenek egymagukban lehetnének.
Tudod, veled együtt tudnék élni. Te mindig békén hagysz, ha egyedül akarok lenni.
Rengeteg tanácsot hallottam és olvastam arról, hogy mitől működik egy házasság, de az enyémnek pillanatnyilag leginkább egy tolmácsra lett volna szüksége.
Már csak azért is helyes a korai házasodás, mert a fiatal házasokban még megtaláljuk azt az erőt, amely egyedül képes egészséges és ellenálló ivadékot világra hozni.
Maga a házasság sem lehet öncél, kell, hogy magasabb célnak: a törzs és a faj fenntartásának szolgálatában álljon. Kizárólag csak ez lehet értelme és feladata.
Minden ember boldog akar lenni. És a legtöbbnek azért nem sikerül, mert olyan valakivel köti össze az életét, aki csak a saját boldogságát keresi, és nem a másikét.
Egy futballszurkolón kívül ugyan kinek jutna eszébe, hogy egy házasságot az alapján jegyezzen meg, hogy háromszáz mérföldre onnan valaki beszedett egy kajla potyát a sárban? A megszállottság dicséretes szellemi éberséget követel.
Az élet mindig hoz megoldandó feladatokat és nehézségeket. Egy párkapcsolat léte és fennmaradása jócskán múlik azon is, hogy ezt a felek képesek-e együtt észlelni és megoldani, avagy inkább az történik, hogy az egyik félreáll, hogy a másik odaférjen, és csináljon valamit.
Megkértem a kezét, de nemet mondott. Erős nő, igaz? Azt mondtam neki, húsz éve velem vagy, megérdemled, hogy feleségül vegyelek. Erre ő azt felelte, nem kell hozzád mennem, hogy veled legyek. Hogy ez hogyan esett nekem? Még inkább kivívta a tiszteletemet. Az embernek nem kell mindig nyernie. Hogy kap-e második esélyt? Dehogy, az az egy esélye volt! Viszont van két gyerekünk, ez nagyobb dolog, mint a házasság.
– válaszolta arra a kérdésre, hogy miért nem vette még el párját, Helena Segert, akitől két fia született
Engem úgy neveltek, hogy lehetnek a házasságban problémák, de azt nem mondjuk be egy olyan interjúba, amit akár több millióan is megnézhetnek. Teljesen mindegy, hogy haragszunk-e a volt házastársunkra, vagy csak megkérnek erre, esetleg egy politikai narratívát vagy elterelő hadműveletet kell vinni.
(A Hajdú Péter által készített Varga Judit interjúról)
Elválnék tőled, szívemet kitépném,
Ha fájna is, tán nyúgodtabb lehetnék,
S te is nélkűlem boldogabb lehetnél;
De ott van újra a már meglevő rend:
Az a tekintély – egyházunk szava;
S együtt kell tűrnünk, míg a sír felold.
Ahelyett, hogy újra megházasodnék, inkább keresek egy ellenszenves nőt, és egyszerűen neki adom a házamat.
Tedd, amit az asszony mond. Mondd mindenre, hogy igen, aztán végy egy nagy levegőt.
– mondta Washington a hosszú házasság titkáról.