Aki nem ismeri a megbánást, az nem képes az együttérzésre sem.
Ha harcoltok, talán meghaltok. Fussatok el, és élni fogtok egy ideig. És mikor végül ágyatokban meghaltok, vajon elcserélnétek-e a közben eltelt napokat, hogy egyszer, csak egyetlenegyszer ide visszatérjetek, és odakiáltsátok az ellenségeinknek, hogy bár életünket elveheti, de szabadságunkat soha!
Hallottam egy bizonyos tengeri kígyóról, amely igen szokatlan módszerrel ejti el áldozatát. Fekszik lenn, a tenger fenekén, mintha sérült lenne. Aztán odajönnek az ellenségei, de ő mégis nyugodtan fekszik tovább. Aztán az ellenségei kicsiket harapnak belé, de ő ennek ellenére mozdulatlan marad.
Csak az történik az emberrel, amit természeténél fogva képes elviselni.
Felsoroltad a négy főerényt: bölcsesség, igazságosság, állhatatosság, mértékletesség. Egyből tudtam, hogy bennem ezek közül egyik sincs meg. De vannak más erényeim: becsvágy, ez erény lehet, ha kitűnni látszik, leleményesség, bátorság, nem a harctéren, de sokféle bátorság létezik, odaadás a család iránt, de ezek az erények nem voltak a listán.
Az élet nem más, mint egy álom, egy rossz álom (…), és csak veled oszthatom meg.
Nem választhatunk halált, de eldönthetjük, hogy nézünk szembe vele, hogy férfiként emlékezzenek reánk!
Az aranyérem csodálatos dolog, de ha nélküle nem érsz eleget, akkor vele sem.
A bátorság nem abból áll, hogy magunk keressük a bajt.
Nagyszerű ráébredni, hogy még képes vagy meglepni magad. Eszedbe jut, mi mást csinálhatsz még, amiről elfeledkeztél.
Váltsd valóra az álmaidat, és harcolj azért, amiben hiszel!
Tudom, hogy azok a dolgok, amiket az ember a szerelemben elkövet, megmaradnak. Ha két ember együtt marad, az nem azért van, mert elfelejtik, ami történt, hanem mert megbocsátják.
Néha az emberek inkább csak a lelkükben élik meg a hovatartozásukat.
A történelem lényege, hogy a nagy emberek jelet hagynak rajta.
Ha valami nagyon értékes neked, míg el nem veszíted az életed, ezzel a két kezeddel kell megvédened.
