A motorosmenyegző pont olyan, mint az összes többi, csak kevesebb az öltöny és
a nyakkendő, senkin nincs drága koktélruha, nem szolgálnak fel pezsgőt, nem köszöntik a szülőket, senkit nem várnak koktéllal a bejáratnál, nincs ültetési rend, és lagzis gagyi zenekar. A megfelelő öltözék a mellény, tiszta farmerrel és koszos csizmával, illetve valami tiszta és csinos a nőknek, ami nem került negyven dollárnál többe a helyi hipermarketben.
Amikor megszólal az orgona zenéje,
Elhangzik mindkettőnk ajkán az igen,
Sorsunk ekkor eggyé forr majd össze.
Szeretni akarlak és megtartani, mindörökre,
Kezem feléd nyújtom, szívem neked adom,
Melyet vissza soha nem kérek.
Szeress egy életen át, úgy, mint én téged.
Az esküvő a legszebb napja az életünknek, tehát úgy döntöttünk, hogy mindennap összeházasodunk, így az életünk egy állandó mennyország marad.
Sosem voltam az a gyerek, aki üldögélt és az esküvőjéről ábrándozott. Nem törtem a fejem ilyesmin, és amikor először megkérték a kezemet, nem is nagyon tudtam mit kezdeni a helyzettel.
Életem! Ígéred, hogy boldog lesz szerelmünk,
Nem válunk soha szét: én veled és te velem.
Istenek, adjátok, hogy amit mond, úgy is akarja,
őszintén szóljon, benne legyen szíve is;
engedjétek e drága barátság szent kötelékét hordoznunk
az egész élten át közösen.
Nem rossz ez a Vanessa, van esze. Éppen öt éve volt az esküvőnk, Lou. Mintha ma lenne. Azóta se hevertem ki.
Az arany egy sokmilliárd évvel ezelőtti szupernóva-robbanás eredménye. A gyűrű, amit viselünk, egy masszív csillag összeomlásából származik. Ennek a csillagkatasztrófának a maradványait hordjuk összetartozásunk jeleként. Illik hozzánk, ez is ugyanolyan mélyen gyökerezik az univerzum feltételezett rétegeiben, mint mi.
Pusztán attól, hogy valami esküvővel kapcsolatos, azonnal háromszorosára nő az ára. Szeretnél két babérfát a házad bejárata mellé kétoldalt? Nagyszerű! Itt ez a két szép fa összesen ötven font lesz. Ja, hogy az esküvői banketthez kell? Az egészen más. Akkor hadd kössek pár szalagot a cserép köré, és mindjárt a duplájába kerülnek.
Két egymást megértő szív indul ma útra az élet viharos tengerén. Szivüket elválaszthatatlanul csatolták egymáshoz, hogy ezzel is fokozzák erejüket az élet vihara ellen.
Vannak dolgok, amelyekben – jó esetben – egyszerűen képtelenség rutint szerezni. Ilyen esemény az esküvő.
A kik mai nap szerelmük, reményük, boldogságuk horgonyát isten oltára előtt egymás lelkéhez kötötték s a sírig tartó örök hűséget esküdtek egymásnak, azoknak tiszta szivemből kívánom, hogy az isten őket számos évekig erőben, egészségben tartsa meg s családi életboldogságuk örömvirágai sohase hervadjanak el, az egymás iránti boldogító szeretet és bizalom kisérje őket egy hosszú élet után – a sírig.
Az élet kikötőjében ma két szív horgonyt vetett a szerelem partjainál. Lelkük örökös egyesülésében keresték az oltalmat, a vigaszt – az élet küzdelmei ellen. Tiszta szivemből kívánom, hogy azt, a mit egymásban kerestek, felleljék.
Számos elvált nő állítja, hogy amikor elkezdte szervezni a szertartást, még biztos volt az érzéseiben, és mire az oltár elé került, már nem.
A szürke hétköznapok három hónap együttélés után menetrendszerűen megérkeznek, és hát nem mindegy, hogy az esküvő egy a szürke napok közül vagy ez a férfi és javai birtokba vételének ünnepnapja.
Vannak csapások – főleg, amelyek az esküvő előtti hónapban sújtanak le -, amiket gondolkodás nélkül a később feldolgozandó sokkhatások polcára kell tenni.
A boldogság két összeolvadó szívszerelmén alapszik, melyet a sírig tartó összeköttetés biztosít. – Az a lépés, mely ezen összeköttetésnek kezdetet ád – az életnek legfontosabb lépése.
A pároknak még a ceremónia előtt érdemes lenne megtervezniük az esküvőjüket, és csak akkor belevágniuk a házasságba, ha még mindig kedvelik egymást.
Van két gyűrű… egyforma. Két kézen. És ez a két gyűrű köti össze a két kezet. A két embert. A két életet.
A mester a kezébe vette az anyagot… az ezüstöt. A holt fémet. Aztán alakítani kezdte. Formálta, kerekítette, vékonyította, szélesítette. Keze alatt kezdett kialakulni az ékszer. A gyűrű. Ami még kapott egy különleges mintát, egy szimbólumot, az élet jelképét. így lett kész a gyűrű. Egy egyszerű, pénzben alig mérhető ékszer. Mégis értékesebbé vált minden gyémántnál, aranynál, bármilyen megmunkált, szemnek csodálatos ékszernél. Mert egy napon csoda történt. A holt ezüst élő gyűrűvé lett. Szíveket összekötő ékszerré.