Ha a szem a lélek tükre, akkor a gyász az ajtó. Amíg csukva van, elválasztja a tudást a nem tudástól. Ha nem törődsz vele, örökre csukva marad. De ha kinyitod és átmész rajta, a fájdalom igazsággá válik.
Az Univerzumban ugyebár 2+2=4. 2+2 csak akkor 4, ha elfogadod, hogy 2+2 az 4. 2+2 az, amivé válni akarok. Elképesztő az az erő, ami abban rejlik, hogy képes vagy választani.
Nem vagy a körülmények áldozata. Válassz! Csak döntsd el, hogyan szeretnél élni, kivé szeretnél válni és hogy akarod megcsinálni! Csak döntsd el! És attól a ponttól kezdve az Univerzum félreáll az utadból. Pont úgy, mint a víz, amikor egyszerűen átfolyik az akadályokon. Lehetőségekké akarok válni, és egy olyan eszmét akarok képviselni, amely arról szól, hogy tényleg megtehetsz bármit, amit csak szeretnél.
El kéne engedned azt, ami a múltban volt, mert már nem számít. Az egyetlen, ami számít, hogy most mit választasz.
Nehéz dolog helyesen cselekedni akkor is, ha tudjuk, hogy kell.
Amikor válaszúthoz érkeztem az életem során, mindig tudtam, melyik a helyes út! Kivétel nélkül tudtam! De nem azon mentem. Tudják, miért? Mert átkozottul göröngyös és kemény volt…
Mondj igent. (…) Akkor is, ha belehalsz a félelembe, akkor is, ha aztán megbánod, mert azt is csak bánnád életed végéig, ha nemet mondanál.
A sakkban nincs segítségkérés. Ettől szép ez a játék. A korábbi döntéseink által meghatározott lépések halmazának rabjai vagyunk. Minden döntés drámaian megváltoztattja a lehetőségeinket. Nincs biztosítókötél, nem avatkozhat be külső erő. A sakk két ellenfél tiszta küzdelme. Vagy ebben az esetben…eggyé.
Mindannyiunknak vannak személyes kedvteléseink, preferenciáink – bizonyos dolgokat szeretünk, másokat nem. Az életben mindig van két választási lehetőséged: az egyik, hogy úgy döntesz, élvezed az éppen aktuális eseményt, és tanulsz belőle – még ha nem is olyan dolog, amit szeretsz. A másik lehetőség, hogy végigküzdöd-küszködöd az élményt, közben folyamatosan hibáztatva érte mindent és mindenkit magad körül. Mi lenne, ha minden kedvezőtlen eseményt új megvilágításban szemlélnél? Mi volna, ha egyszerűen elfogadnád a tapasztalatot, mint átmeneti állapotot, és tanulnál belőle, amit csak lehet? Gondold csak el, milyen békéssé válna ezzel az élményed! Ha szereted a Poklot, azzal Mennyországgá változtatod. Az érzéseiddel döntesz – válassz hát körültekintően!
Honnan tudjuk, hogy mi irányítunk? Hogy nem csak simán a legjobbat hozzuk ki abból, ami jön és ez minden? Hogy nem két szar opció közül kell folyton választanunk?
Döntések…Talán Mr. Robot mondta jól. Ekörül forog minden. Az igenek és nemek körül. De mi döntünk róluk, vagy pedig ők rólunk?
A fény harcosa tudja, hogy szabadon dönthet, mit akar. Döntéseit bátran, önzetlenül hozza, időnként egy cseppnyi őrülettel.
Eldöntöttem, melyik életet választom, most már szeretném elkezdeni élni.
Mindennek nagyon sok oka van, és nehéz egyet kiválasztani. Ki tudja, hogy mit akarsz majd tenni, és mit kell majd tenned?
Az emberek gondosabban választanak fürdőruhát, mint házastársat. Pedig a szabályok ugyanazok: olyat válassz, amit kényelmesen viselhetsz, és hagyj helyet a növekedésnek.
Még nehezebb, hogy a magad útját megtaláld. Aki nem tud választani, meghal az Úr szemében, bár továbbra is lélegzik, és járkál az utcákon. Minden létezőnek oka van: teneked csak meg kell tudnod különböztetni az átmenetit a véglegestől.
Az egyetlen mód arra, hogy helyes döntést hozzunk, az, ha tudjuk melyik a hibás döntés. Azaz meg kell vizsgálni a másik utat, félelem és gyávaság nélkül, s azután dönteni.