Dalszöveg idézetek

Esti Kornél

Nem változik semmi,
ha körbe nézek, tényleg,
itt minden megszokott,
és nem látszik a lényeg.

Nem változnak a nappalok,
se jobb, se rosszabb nem vagyok,
nem változnak az emberek,
ne izgulj, itt nem változik semmi.

Esti Kornél

Ne feküdj mellém, mert ez itt most csak az én városom.
Macskakő matracom, járdaszegély rajt a vánkosom,
és ne hidd, hogy nem puha, olyan, mint ti soha még nem,
meghallgat, szétfagy és esőben is ázik értem.

Esti Kornél

Unom már, hogy azt mondod, hogy „minden rendben van”,
unom már ezt a szar dumát, hogy „érezd jól magad”,
annyira unom már, hogy úgy csinálsz, mintha minden rendben lenne.
Unom már, hogy azt játszod, hogy élvezed..

Esti Kornél

Most üresen ropognak a hidegtől mind a színpadok,
A fantom is alhat, de nem alszik, a fantom én vagyok.
A maszkom a burára hajítva mosolyog szépen,
Most én is, mert sötét van, csend van, épp úgy, ahogy kértem.