Nem lehet kellemesen élni anélkül, hogy megfontoltan, becsületesen és igazságosan élnénk, sem megfontolással, becsülettel és igazsággal élni anélkül, hogy kellemesen élnénk.
Az ember csak a baját szereti számon tartani, a boldogságát nem tartja számon. Ha kellőképpen számba venné ezt is, azt is, akkor azt tapasztalná, hogy el van ő látva mind a kettővel.
Örömmel, bánattal teljesen, gondolatokba merülve aggódni, kínok közt lebegni, majd égig újongani, majd halálra szomorkodni: csak az a lélek boldog, amely szeret.
És mi van, ha feltesszük magunknak a kérdést, és azt a választ kapjuk, amit reméltünk? Hát, ott kezdődik a boldogság.
A pénz nem tesz boldogabbá. Most 50 millió dollárom van, de ugyanolyan boldog vagyok, mint amikor 48 millióm volt.
Boldogság az, amikor az ember megérkezett, behúzza evezőjét és azt mondja: megérkeztem, nem megyek tovább.
A boldogság gyakran egy olyan ajtón szökik be életünkbe, melyről nem is gondoltuk, hogy nyitva maradt.
A boldogságnak az a legnagyobb titka, hogy egyetértésben éljünk önmagunkkal.
A boldogság olyan illatszer, amelyet nem hinthetünk úgy másokra, hogy néhány csepp ne jusson nekünk is.
Boldogok, akik jóindulattal értelmezik mások botlásait, akkor is, ha naivnak tartják őket, mert ez a szeretet ára.
Az emberi idő nem körben forog, hanem egyenes vonalban fut előre. Ez az oka, hogy az ember nem lehet boldog, mert a boldogság az ismétlődés utáni vágy.
Boldogok, akik észreveszik a diófában a bölcsőt, az asztalt és a koporsót és mindháromban a diófát, mert nemcsak néznek, hanem látnak is.
A sikeres ember megkapja, amit akar.
A boldog ember örül annak, amit kap.
Hinni kell a boldogság lehetőségében, hogy csakugyan boldog legyen az ember.
Nem teheted boldoggá az embereket a te metódusod szerint, hagynod kell őket boldoggá, vagy boldogtalanokká lenni a maguk módján.