A gyerekek lelkét kell megérteni ahhoz, hogy jól beszélj hozzájuk.
(Joseph Goebbels: Napló – 1933. május 1. – Kaiserhof)
289 idézet
A beszéd az egyik legfontosabb eszközünk a kommunikációban. Szavainkkal kifejezhetjük gondolatainkat, érzelmeinket, meggyőzhetünk másokat, motiválhatunk vagy éppen vigaszt nyújthatunk.
A „Beszéd idézetek” kategóriában olyan inspiráló és elgondolkodtató idézeteket találsz, amelyek rávilágítanak a beszéd hatalmára, felelősségére és szépségére.
A történelem során számos nagy szónok, író, filozófus és vezető gondolkodott el a beszéd jelentőségéről. A szavak képesek építeni, de rombolni is.
Egy jól megfogalmazott mondat örökre megmaradhat az emlékezetünkben, míg egy meggondolatlan szó fájdalmat okozhat. Ez a kategória olyan idézeteket tartalmaz, amelyek segítenek megérteni, hogyan formálja a beszéd a világot körülöttünk.
📖 Mit találsz ebben a kategóriában?
Inspiráló idézeteket híres szónokoktól és vezetőktől
Bölcs gondolatokat a szavak erejéről és a kommunikáció fontosságáról
Elgondolkodtató mondásokat arról, hogy a beszéd miként befolyásolja kapcsolatainkat
Motivációs idézeteket, amelyek segítenek magabiztosabb beszélővé válni
Figyelmeztető gondolatokat a szavaink felelősségéről és hatásáról
📝 Hogyan használhatod ezeket az idézeteket?
✔️ Inspirációként nyilvános beszédek, prezentációk előtt
✔️ Közösségi média posztokhoz, hogy felhívd a figyelmet a beszéd jelentőségére
✔️ Motivációként, hogy tudatosabban és hatékonyabban kommunikálj
✔️ Üzenetekben vagy képeslapokon, hogy kifejezd gondolataid és érzéseid mások felé
🔎 Ha érdekel a beszéd művészete és a szavak ereje, itt megtalálod a legjobb idézeteket! Oszd meg őket barátaiddal és ismerőseiddel, és inspiráld őket a hatékony és tudatos kommunikációra! 🗣️✨
A gyerekek lelkét kell megérteni ahhoz, hogy jól beszélj hozzájuk.
(Joseph Goebbels: Napló – 1933. május 1. – Kaiserhof)
Akiben nincs szenvedély, és akinek szája nem ad hangot, azt az ég nem teremtette akaratának tolmácsolójává.
Minél többet vitatkoztam a zsidókkal, annál inkább megismertem beszéd és harcmodorukat. Mindenekelőtt az ellenfél butaságával számoltak, és ha azután minden kötél szakadt, maguk tettették a butaságot. Ha mindez nem használt, akkor egyszerűen nem értettek meg semmit, vagy pedig pillanatok alatt egy másik témára ugrottak át. Magától értetődő dolgokat tárgyaltak, amelyek helyeslését azonban rögtön más jelentős dolgokra vonatkoztatták, hogy azután ismét visszavonuljanak és ne tudjanak semmi bizonyosat.
Nem szeretek sokat beszélni magamról. Nem is tudom. Ugyanaz, mintha magamat nézném a filmen, kényelmetlenül érzem magam tőle. Szeretek színészkedni. Imádom ezt a részét, de beszélgetni, interjúkat adni nem az erősségem.
Egy indulattal kimondott mondat lelki tőr lehet a másik szívében. Hiába nem gondoltuk komolyan, hosszú távon mégis sebződést indíthat el, eltávolodást.
A felnőtt kor egyik ismérve, hogy a szavak egyre teljesebb értékűvé válnak a számára. Minél műveltebb, annál maradéktalanabbul jelzi számára a szó a mögötte rejtőző fogalmat.
Bizonyos esetekben nemcsak a fecsegés, hanem a hallgatagság is sok bajnak, sőt kimondhatatlan nyomorúságnak lehet a forrása.
A pletyka a beszélgetési kényszerből fakad. Még olyan dolgokról is pletykálsz, amelyekről fogalmad sincs.
Mit segít a panasz? Semmit. És mégis kénytelen az ember legalább panaszkodni, mert ha ki nem beszéli magából azt a sok feszültséget, amit az élet ma ad, akkor megőrül.
Ahogy a hideg szavak fagyossá teszik az embereket, a forró szavak megperzselik, a keserű szavak elkeserítik, a dühödt szavak feldühítik őket. A kedves szavaknak is megvan a maguk lelki hatása. S milyen nagyszerű hatás ez! Megnyugtatják, lecsillapítják és megvigasztalják a hallgató felet.
Ha úgy gondolod, hogy untatod a közönségéd, ne gyorsabban, hanem lassabban beszéljél.
Nem szeretek folyton beszélni, az nem az én stílusom. A túl sok nyilatkozat csak rombolja az emberről kialakult képet.