A szókincsünknek köszönhetően tudjuk magunkat kifejezni és megértetni. A szűk szókinccsel rendelkezőknek korlátozott a jövőképük és szegényesek a jövőbeli kilátásaik.
Semmi sem támaszt nehézségeket a szövetségesek között oly gyakran és oly könnyen, mint a felesleges beszéd – különösen, amikor az egyik lekicsinyli a másikat.
Amikor a kommunikációs stílusodat kezdi el kifogásolniI valaki, biztosra veheted, hogy igazad van abban, amit mondasz, mert a tartalmát nem tudja kifogásolni az illető.
Betű által halnak meg azok, akik csak a szavakat óhajtják tudni, hogy így bölcsebbnek tűnjenek fel másoknál; s így akarnak nagy vagyont szerezni, hogy azt rokonaik és barátaik közt szétoszthassák. És betű által halnak meg azok a szerzetesek is, akik nem akarják követni a Szentírás szellemét, hanem beérik a szavak merő tudásával és értelmezésével.
Sok nőnek nem a nyilvános beszédtől való félelmét kell leküzdenie, sokkal inkább az önbizalomhiány és az önutálat az, ami visszatartja őket attól, hogy mások előtt meg merjenek szólalni.
A beszéd csupán arra szolgál, hogy az egyik ember át tudja adni gondolatait a másiknak. Csak akkor lép működésbe, ha a gondolatok már megjelentek. A különféle gondolatok az „én”-gondolat megjelenését követően jelentkeznek, s így minden beszélgetés gyökere az „én”-gondolat. Ha az emberek mellőznék a gondolkozást, a csend egyetemes nyelvén keresztül érthetnék meg egymást. A csend örökbeszélő . A csend a nyelv szüntelen folyama, melyet éppen a beszéd szakít meg.
A szavak csak annyiban alkalmasak a kommunikációra, amennyiben az emberek közös tapasztalatokban osztoznak.
A jellem az, ami megvilágítja a törekvést, hogy miféle. Ezért nincs jellem az olyan beszédekben, amelyekben nem világos, mire törekszik vagy mit kerül a beszélő.
Az írott és a kimondott szó között óriási a különbség. Az írás esetében az ember sokkal jobban átgondol mindent, hiszen ez esetben egy maradandó dologról van szó, ahol nincs lehetőség utólagos korrigálásra.
Ha szerelmes vagy, akkor nincs szükség a beszédre. Akkor minden mozdulat, de még maga a csend is ékesen beszél.
Fontold meg mindig, mit mondsz, kinek és ki felől szólsz.
Messze kerüld, aki faggat: mert ugyanaz fecsegő is,
minden szóra nyitott fülü ember szája is eljár,
s száll a kiröppent szó, nem hívhatod azt sose vissza.