Az embernek nem lehet sok barátja. Képtelenség. Ha túl sok felé aprózza el az érzelmeit, az idejét, a törődését, akkor igazából senkinek se marad. De azért egy maroknyi nem árt.
Különös hidegséget jelent mindennap látni a legjobb barátodat, és tudni, hogy már nem az.
,
A barátok épp olyan könnyen hátba szúrhatnak, ahogy az ellenségek. Sőt, könnyebben is. A bizalom ritkább dolog a szerelemnél.
Azt mondják, hogy az olyan barátság, mely nehéz napokban keletkezik, karddal sem vágható szét.
A barátságnak nincsenek határai, egy barát mellett mindig ki kell állni. Ennek nincsenek korlátai.
Az ember a legjobb barátait igyekszik az összes nyavalyájával együtt elfogadni, hiszen ezért vagyunk a legjobb barátok.
,
A legjobb barátom! (…) Mi olyanok vagyunk, mint a hegyek; két nagy hegy, amely egymás mellett áll a hegyek régi otthonában. És még egy földrengés is kevés lenne ahhoz, hogy elválasszon minket.
,
A legjobb barát néha kegyetlenül őszinte, néha rávilágít a hibáinkra, sőt, néha ő meri egyedül kimondani, amit hallanod kell. De az is biztos, hogy a legjobb barát az, aki elsőként áll majd ott, hogy felkaparjon a földről, miután hibát hibára halmoztál, és nem fog szólni egy rossz szót sem. Akkor már csak támogat.
,
Hogy ki a legjobb barátod, onnan ismered fel, hogy váratlanul fölhív telefonon, akár késő este is, és ezt kérdi: „Mi bajod van?” Megérezte. Ő egyedül.
,
Tévedtek, ha azt hiszitek, a barátait megválogathatja az ember. A barátságoknak is földrajzi okai vannak. Olyan emberekbe botlasz, akik ott élnek, arra utaznak, amerre te. Pedig lehet, hogy Írországban él a te legjobb barátod, csak sosem lesz alkalmad találkozni vele.
,
Az ember sok mindent kibír az életben, ha van egy legjobb barátja. És még annál is többet, ha valaki legjobb barátja lehet.
,
Új szenvedélyek, új gondolatok, új eszmék. Más lettem, de attól még nem szabad kevésbé szeretned. Megváltoztam, de neked örökre a barátomnak kell lenned.
A barátság legszebb aktusa az, midőn barátunkat hibáira figyelmessé tesszük.
Az igazi barátságok soha nem romlanak meg. Csak néha leegyszerűsödnek, máskor viszont bonyolulttá válnak.
A jó barátokra nem akkor van szükség, amikor mulatni kell… hanem amikor bajban van az ember.
Gyönyörűen mondta valaki, hogy barátja az ő „lelke fele”. Én is úgy éreztem; lelkem az övével egybeforrva egy lélek volt két testben. S talán azért irtóztam tovább élni, mert nem akartam fél-életet; s azért féltem meghalni, nehogy, akit annyira szerettem, velem és bennem egészen meghaljon.
Ez az, amit az ember a jó barátban annyira szeret, hogy lelkifurdalást érez, ha nem ad vonzalomért vonzalmat, szeretetért szeretetet, jóllehet érzékei számára nem vár egyebet, mint a baráti jóakarat jeleit.
